Az Alkímiai Száraz Út, avagy a Direkt Út lényeges kísérőjelenségeiről

Az Alkímiai Száraz Út, avagy a Direkt Út lényeges kísérőjelenségeiről 850 480 Nt. Kwen Khan Khu Mester

Kedves olvasók:

Ezeket a gondolatokat küldöm nektek az alábbiakkal kapcsolatban:

AZ ALKÍMIAI SZÁRAZ ÚT, AVAGY A DIREKT ÚT LÉNYEGES KÍSÉRŐJELENSÉGEIRŐL

Amikor a kortárs Gnoszticizmus Atyjának, a Nt. Samael Aun Weor Mesternek a műveit olvassuk, és mindenekelőtt azokat, amelyek a SPIRITUÁLIS SZÜLETÉSSEL, a Tudat Forradalmának három tényezőjének egyikével kapcsolatosak, akkor találkozunk az Alkímia titkos és szent tudományával. Ebben a tudományban a megtapasztalásnak két útja tárul fel a spirituális újjászületés, azaz a Bölcsek Kövének megszerzésében érdekelt hívek számára. Erre vonatkozóan az ókor transzmutációs művészetének számos Mestere megnyilvánult már utalva egy sor olyan részletre, amelyeket figyelembe kell venni, amikor az ember elhatározza, hogy a belső Nagy Mű megalkotása felé halad…

A 20. század elején élt Fulcanelli nevű alkimista is megírta A bölcs lakhelyek című művében a Száraz Utat illetően a következőket:

„A Nedves Úttal ellentétben azonban, amelyen az üveg kémcsövek lehetővé teszik a könnyű felügyeletet és a pontos megfigyelést, a kísérletet végző a Száraz Utat nem tudja feltárni a munka bármely pillanatában [értsd: a törekvő nagyon kevés információt kap a munkák haladását illetően]. Ugyanígy, bár a minimálisra csökkentett időfaktor komoly előnyt jelent az Ars Brevis alkalmazása során, a magas hőmérséklet szükségessége, mintegy ellenszolgáltatásképpen, az abszolút bizonytalanság hátrányát jelenti a műveletek haladását illetően. Minden a legnagyobb titokban történik a gondosan lezárt olvasztótégely belsejében [értsd: a szexualitásban], az izzó szenek közepébe merülve. Ezért fontos nagyon tapasztaltnak lenni és jól ismerni a tűz viselkedését és annak potenciáját, mert az elejétől a végéig a legcsekélyebb útmutatás sem fedezhető fel benne. A Nedves Ösvényre (lásd: Nirvanikus) jellemző összes reakciót megadják a klasszikus szerzők, így lehetséges a szorgalmas művész számára, hogy meglehetősen pontos referenciapontokat szerezzen, amelyek felhatalmazzák őt arra, hogy belevágjon hosszú és nehéz munkájába. Itt, ezzel éppen ellenkezőleg, minden útmutatástól megfosztva, az utazó vakmerőségig rettenthetetlenül lép be ezen kopár és kiégett sivatagba. Nincs semmilyen jelzett útvonal, semmilyen jelzés vagy mérföldkő; nincs semmi más, csak a föld, a kő és a homok látszólagos nyugalma. A színes időszakok ragyogó kaleidoszkópja a legkevésbé sem teszi kellemesebbé tétova menetelését [értsd: az asztrális megtapasztalások sem adnak felvilágosítást útjáról]; vakon folytatja útját, nincs más bizonyossága, mint a hite és nincs más reménye, mint az isteni kegyelembe vetett bizalma…”

Az vitathatatlan, türelmes olvasó, hogy Avatárunk tanításai, amint azt ő maga is hangsúlyozta, a Direkt Úthoz, avagy a Száraz Úthoz tartoznak, amelyet épp az előző sorokban vázoltunk fel. Tehát egy olyan útról van szó, amelyen meg kell élnünk a Galileai Nagy Kabír által egyetlen létezés alatt bemutatott összes folyamatot… És ez nagyon fájdalmas. Ezzel tisztában kell lennünk.

Amikor ez a szolga megkezdte az ő Tűz Kígyóinak felemelését, az ASZTRÁLIS járművemhez kapcsolódó kígyó magasságában az Adeptus, aki elvégezte az említett kígyó útjának végét jelző szertartást, a következőket mondta nekem azon a szertartáson:

─ Tudnia kell, hogy egész élete során minden folyamatot MORÁLIS FÁJDALMAK fognak kísérni! ─ És hozzátette: ─ Hajlandó megélni őket?

Azonnali válaszom a következő volt:

─ Igen, hajlandó vagyok!!! – még annak tudatában is, hogy mi várt rám …

Ez borzasztóan felerősödött, amikor Valódi Lényem elhatározta, hogy a Direkt Utat járja be. Hozzá kellett tehát szoknom ahhoz a keverékhez, hogy a misztériumokat mindig fájdalommal kísérve élem át, fájdalommal és még több fájdalommal.

Van itt azonban egy kérdés, kedves olvasók: miért kell ennek így lennie, ennyire nyakatekertnek?

Válasz: nos, egyszerűen azért, mert a Direkt Út arra törekszik, hogy kiszakítson minket a születések és halálok rettenetes kerekéből – értsd: a Szamszárából -, és ehhez el kell hagynunk a kozmikus színpadot, hogy a Kabbala AIN SOPH-jába olvadjunk. Ezt hívják belső felszabadulásnak…

Nyilvánvalóan, jeles olvasó, a minden Fények Atyjának kell eldöntenie, melyik alkímiai utat kell majd bejárnunk, nekünk egyszerűen csak engedelmeskednünk kell…, ez minden.

Tehát mélyen, pszichológiailag kell felkészülnünk arra, hogy szembenézzünk a kihívásokkal, amelyeket ez a Hermetikus Út tartogat számunkra.

Ehhez tudnunk kell, hogy annak megfelelően, ahogy haladunk ezen az úton, egyik agóniát a másik után fogjuk átélni és ez egy bizonyos pillanatban SOHA VÉGET NEM ÉRŐNEK fog tűnni számunkra…

Meg leszünk fosztva azoktól az érzelmi szálaktól és erőktől, amelyek dolgokhoz és személyekhez kötnek minket, és mindezek az elszakadások pszichológiai és lelki húsunkban állandóan rettenetes fájdalmakat és mély keserűséget okoznak…

Hogy mindezeket a dolgokat megírom nektek, azt csak azzal a szándékkal teszem, hogy tanácsot adjak nektek ezzel a szörnyű úttal kapcsolatban, amely ennek ellenére az egyetlen igazi és valódi út, mely összeköt minket a mi Atyánkkal, aki titokban van.

Nem lesz meglepő tehát, hogy azok, akiknek van gyermekük, keresztútjuk részeként valószínűleg meg fogják tapasztalni, amint tulajdon leszármazottaikat saját árulójukká válva kell látniuk; vagy talán szembe kell néznetek majd azzal a szomorú valósággal, hogy akik társaitok az úton egy bizonyos pontig, utána már NEM ÉRTENEK MEG TITEKET, mert ők a Nedves Utat – a Nirvánikusat – választották és ti talán a Száraz Utat… Mindezek olyan szempontok, amelyeken elmélkedni kell, mert ha egyszer felszálltunk az alkímiai tudomány hajójára, nincs visszaút…

A gyötrelem, a szorongás, a bizonytalanság lesznek a társai mindazoknak, akik törekedve jó belső munkát végezni a Száraz Úton, attól tartanak, hogy rossz úton járnak. Mindennek tetejébe, a mi Pátriárkánk, a Nt. Samael Aun Weor Mester már elmondta műveiben: ”Ezen a Titkos Úton amikor az ember azt hiszi, hogy nagyon jól halad, kiderül, hogy nagyon rosszul halad, és amikor úgy gondoljuk, hogy nagyon rosszul haladunk, akkor valószínű, hogy nagyon jól haladunk!!!”

Így van ez, kedves barátaim!

Ezért van az, hogy az úgynevezett BELSŐ NAGY MŰ-ben való győzelemhez védekezni kell a belső titkos ellenségekkel szemben – a nemkívánatos pszichológiai aggregátumokkal szemben – és a külsőkkel szemben– amely a Fekete Páholy-, és ehhez szükség van az imákra a titkokban lévő Isteni Anyánkhoz és Atyánkhoz. Mindez megerősíti a HITÜNKET, és ez lesz ezen a bizonytalan úton a mi vezetőnk, a mi világítótornyunk, a mi fényes csillagunk, amely folyamatosan mutatni fogja Északot a LÉNY felé vezető utunk során …

Engedjétek meg, hogy hagyjak néhány mondatot az elmélkedésére:

„Amikor az élet tehetséget ad, vele együtt felelősséget is ad”.

Romulo Gallegos

„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”

A Prédikátor könyve

„Nincs bölcs ember hit nélkül.”

Tertullianus

„A hit embere örök az ő reményében.”

Lucas Fernandez de Ayala

QUEN QUINEQUIS, QUEN QUI MANES, IN XOCHITL IN CUICATEL

„Csak az égből szállnak le a virágok, csak az égből jönnek le az erények.”

Nahua közmondás

KWEN KHAN KHU

*

code