Elmélkedés az életstílusunkról

Elmélkedés az életstílusunkról

Elmélkedés az életstílusunkról 850 480 Nt. Kwen Khan Khu Mester

Abszolút megkérdőjelezhetetlen, hogy minden probléma, amellyel ma a mindennapi életünk során szembesülünk, abból ered, ahogyan a teremtés színpadán való létezésünkhöz viszonyultunk. A Szentírás szerint Teremtőnk képmására lettünk teremtve, úgy tűnik azonban, hogy nagyon szeretünk dacolni a Világegyetem Nagy Építészével, és rövidlátásunk szerint szeretnénk módosítani vagy javítani az ő művét.

Kezdjük azzal, hogy a táplálkozásunk és életritmusunk fenntartása érdekében szabad utat akartunk engedni a kapzsiságunknak, és ez az egoista megnyilvánulás, nem törődve azzal, hogy anyagilag vagy egészségügyileg mi lesz az ára, nagy vagyonokat akart felhalmozni az élelmiszerek organikus megváltoztatása által és állítólag így biztosítani, hogy soha ne szenvedjünk hiányt bennük. Azonban annyira ostobák vagyunk, hogy nem vagyunk képesek megérteni, hogy testünk az évek múlásával egyre gyorsabban leromlik, és ismeretlen betegségektől fogunk majd szenvedni, a már ismerteken kívül: rák, gyomor- és bélhurut, cukorbetegség stb. stb.

Nyilvánvalóan mindezen változások mögött sötét lobbik állnak, amelyek napról napra gazdagodnak, sőt biokémiai nagyvállalatokat is létrehoztak, hogy folytassák vandalizmusukat, és mindezt hihetetlen módon a világ kormányainak, sőt, magának az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a támogatásával. Persze, mindez úgy van megtervezve, hogy amikor elkezdünk megbetegedni, ugyanezeknek a lobbiknak máris nagy gyógyszeripari vállalatai állnak készen arra, hogy más vegyi anyagokat kínáljanak nekünk, amelyek bár nem gyógyítanak meg, csak enyhítik fájdalmainkat, és ami még rosszabb, olyan mellékhatásokat fognak okozni, amelyek valószínűleg halálhoz vezetnek. Ebbe a másfajta gyógyszerüzletbe sem a világ különböző kormányainak egészségügyi minisztériumai, sem az agyondicsért WHO nem avatkozik bele.

Ezek a gyógyszeripari vállalatok voltak azok, amik furcsa vakcinákat hoztak létre egy vírus új formája ellen, amelyet SARS-CoV-2-nek neveztek el. És az a leghihetetlenebb, hogy ezek a vakcinák még csak azt a szokásos protokollt sem követték, amelyet követni kell, vagyis legalább négy évig állatokon teszteljék őket. Mindez egyáltalán nem érdekelte az említett vállalatokat és voltak annyira cinikusak is, hogy kijelentsék, hogy ezek a vakcinák valójában nem fogják elpusztítani az említett vírust. Még a szóban forgó vírus világszintű új kitörését is megjósolták.

Minderről a – nyilvánvalóan megvásárolt – média hallgat, és nem figyelmezteti a lakosságot ezekre a kockázatokra. Nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg még azt sem tudni, hogy honnan, melyik kémiai laboratóriumból ─ amerikai, kínai, japán, orosz, stb. stb. ─ szabadultak ki ezek a vírusok, amelyek ma az egész világot kínozzák, sőt olyan szörnyű népirtást okoztak, amelyek mellett a nácizmusnak tulajdonított kísérletek eltörpülnek.

Világos, hogy mindebben megmutatkozik annak a pszichológiai aggregátumnak a megnyilvánulása, amelyet kapzsiságnak nevezünk.

A táplálkozásunkon túl jó, ha odafigyelünk az öltözködésünkre is. Ma már rengeteg olyan anyagból készült ruha van, amelyek különféle egészségügyi problémákat okoznak, a bőrproblémáktól kezdve az érrendszeri problémákig – furcsa allergiák stb. ─. És mintha ez nem lenne elég, ruházatunk már nem arra való, hogy eltakarja a testünket és megvédjen minket a hidegtől vagy a melegtől, nem. Manapság arról van szó, hogy arrogánsan mutogatjuk testünket, hogy kivívjuk embertársaink buja csodálatát. Ott vannak a divatbemutatók, amelyek főszereplői agyhalott nők, akik még csak észre sem veszik, hogy bizonyos cégek a saját javukra használják őket, akik keveset törődnek a nők és a társadalom egészének degenerálódásával.

Nyilvánvaló, hogy miután egy ruhadarab egyszerű viselését parázna provokációk kirakatává tették szinte normális, hogy egyre több és több támadást követnek el a nők ellen: csoportos nemi erőszakot, a megerőszakolt nő halálával járó nemi erőszakot, és számtalan mást, ami ezt az aberrációt kíséri.

Itt jönnek be ismét, nemcsak a drogkereskedők ─ agyilag teljesen zavarodott egyének ─ akik bizonyos növényekből nyerik ki az emberi pszichét megzavaró összetevőt, hanem a gyógyszerészethez kötődő cégek által létrehozott dizájner drogok is. Ily módon szinte normális, hogy társadalmunk egyre inkább telítődik olyan horderejű bűncselekményekkel és rendzavarásokkal, amelyekkel szemben maguk a hatóságok is tehetetlennek érzik magukat, az efféle bűncselekmények üldözésére és az elkövetők megbüntetésére.

Ezek az egyensúlytalanságok kiterjesztik csápjaikat az építőiparra is. Ezért nem nehéz nagyvárosok utcáin kolduló emberek ezreit látni, mert nincs pénzük kifizetni egy lakás bérleti díját, még kevésbé egy ház megvásárlását vagy bérlését…  És hová lett humanizmusunk és olcsó keresztény hitünk? Miért tettük a képmutatást valódi vallásunkká, és hová vezet majd minket a krisztocentrizmussal teljesen ellentétes egocentrizmusunk…?

Még a természet elemeit sem kíméltük meg „civilizált” kegyetlenségünktől. Óceánjaink ma szörnyű szemétdombok, amelyek tengeri fajok ezreinek pusztulását okozzák. A racionális és embertelen emlős olyan halászati ​​rendszert hozott létre, amelyben hatalmas vonóhálókat használnak, mohón jó fogáshoz akarván jutni, amelyet ráadásul utána nem mindig lehet eladni a piac telítettsége miatt, ezáltal e halak közül sokan elpusztulnak és megrothadnak.

Néhány nappal ezelőtt a japánok végül gátlástalanul a Csendes-óceánba öntötték a fukusimai atomerőmű radioaktív vizét. Csak idő kérdése, hogy mikor kezdünk el olyan embereket látni, akik miután ettek abból a halból, nukleáris hulladékkal szennyeződnek, ami több generáción keresztül megváltoztatja egészségüket és genetikájukat. És ki engedélyezte ezt a szerencsétlenséget? Válasz: Maga a japán kormány azoknak a nevetséges nemzetközi szervezeteknek a jóváhagyásával, amelyeknek gondoskodniuk kellene az emberiség egészségéről. A világ többi kormánya hallgatott, hogy ne tegye magát Japánt kereskedelmi ellenségévé. Így állnak a dolgok, barátaim. Ezt bűnrészességnek nevezik a nemzetközi jogban.

És mit mondjunk a levegőről, amit belélegzünk? Manapság, azonkívül, hogy kilyukasztottuk és tönkretettük az ózonréteget, amely megszűri az ultraibolya sugarakat, hogy ne betegedjünk meg, oxigénünk is sokkal kevesebb van annál, mint amiből évtizedekkel ezelőtt fogyasztottunk. Ma gyakoriak az olyan betegségek, mint az asztma, a hörgő-tüdő problémák, magas vérnyomás stb., stb., stb.

És mindezt korunk álpolitikusainak köszönhetjük, akik hogy elsőként érjék el az „űr meghódítását”, az országokat egymással való versengésre késztették. Az embereknek ezeket az űrversenyeket tudományos fejlődésként adják el, de valójában arról van szó, hogy atombombával fenyegetőzve le akarják igázni egymást. Ez a harag és a gyűlölet dühének elszabadulása, amely szétterjedt a földgolyónkon. És ismét megkérdezzük: Hová lettek a fogadalmaink, hogy úgy szeretjük felebarátunkat, mint önmagukat? Végül minden puszta üres fecsegésre redukálódott, amely az ABSZOLÚT TUDATNÉLKÜLISÉGÜNK velejárója. Még az atlantisziak, a mágiához kapcsolódó összes technológiájukkal együtt sem voltak annyira ostobák, hogy tönkretegyék földbolygónk ózonrétegét.

És e pandemonium közepette a vak és degenerált tömegek továbbra is örömüket lelik az illuzórikus kis világukban, amely a  ─ szuperszennyező ─ autóversenyekhez, a ─ minden értelemben bűnös ─ bokszbajnokságokhoz, az agyondicsért Olimpiai Játékokhoz kötődik, amely mellesleg már nem arra szolgál, hogy ösztönözzék a társadalmi tömegeket a testükkel való törődésre, hogy egészségessé tegyék azt, hanem hogy a versenyző sportolók közül sokan különböző szereket szedjenek, hogy elnyerjék a győzteseknek ígért kupákat vagy érmeket. Minden egy nemzetek közötti politikai versengéssé változott, és ezeket a „győzteseket” a különböző országok annak bizonyítékaként tartják számon, hogy emberi erejük mások számára elérhetetlen. Ezt nevezik büszkeségnek. A büszkeség háborúkat és gyűlöletet szült a történelem során…

Napjaink vallási világa korunk paprikajancsija. A judaizmus, a kereszténység, a taoizmus, a buddhizmus, a hinduizmus stb., stb., stb vallási elvei már nem sokat számítanak.  Ezen vallásoknak csak a külsőségei maradtak meg, de a lényegük manapság a társadalmi tömegek szennyének része. Elég megemlíteni, hogy csak a Vatikánban, a római kúriában a bíborosok 89%-a pedofil, homoszexuális, pederaszta stb. És feltesszük magunknak a kérdést: Ha a vallások arra hivatottak, hogy tanítsák a lelkeket, hogyan történhet ez meg?

Néhány nappal ezelőtt azon a repülőgépen, amelyre Ferenc pápa felszállt, egy újságíró váratlanul megkérdezte a pápától:

─ Mit gondol Őszentsége a homoszexualitás jelenségéről?

Krisztus e hamis helytartója így válaszolt:

Ki vagyok én, hogy megítéljem őket? ─ És hozzátette:─ Szegénykék!

Akkor miért nevezi magát Krisztus helytartójának? A keresztény hit azonkívül, hogy kimondja, NE PARÁZNÁLKODJ, a Genezis óta azt is leszögezi, hogy nő számára van egy férfi és minden férfi számára van egy nő

Világos, kedves barátaim, hogy amíg a Tudatunk alszik, addig minden gondolatunk, érzelmünk és cselekedetünk semmis, logikátlan, irracionális, és emiatt állatias lesz. Ily módon az emberi faj elvesztette a mélyen belül lappangó metafizikai képességekkel felruházott gondolkodó lény státuszát, hogy végül lárvaként végezze, amely megy, de nem halad sehova.

Ezt az elmélkedést egy, a Bölcs Salamonnak tulajdonított mondással fejezem be:

„Amikor a hibáink megítéléséről van szó, az ember soha nem pártatlan bíró”.

MUNDUS VULT DECIPI.|
─”A világ szereti, ha becsapják” ─.

KWEN KHAN KHU