A megszokott álomból való ébredéskor minden gnosztikus tanulónak végeznie kell egy visszatekintő gyakorlatot az álom folyamatára, hogy visszaemlékezzen mindazokra a helyekre, amelyeket az álom órái alatt látogatott meg. Tudjuk már azt, hogy az Egó sokat utazik az asztrálban, ezért szükséges emlékeznünk a megszokott álomból való ébredéskor, hogy hol voltunk és mit láttunk és hallottunk. A Mesterek képzik a tanítványokat a fizikai testen kívül. Sürgős, hogy mélyen tudjunk meditálni és később gyakoroljuk azt, amit az álom ideje alatt megtanultunk. Az ébredés során nem szabad mozognunk, mert ez a mozgás felkavarja az asztrált, és az emlékek elvesznek. Sürgető a visszatekintő gyakorlatokat a következő mantrákkal ötvöznünk: RÁOM GÁOM. Minden szót két szótagra kell bontani. Az O magánhangzót kell hangsúlyozni. Ezek a mantrák olyanok a tanuló számára, mint a dinamit a bányász számára. Ahogyan a bányász a dinamit segítségével utat nyit a föld mélyében, úgy kell a tanulónak megnyitnia az utat ezekkel a mantrákkal a tudatalatti emlékeihez.
Az ébredés során nem szabad mozognunk, mert ezzel a mozgással felkavarjuk az Asztrált, és az emlékek elvesznek. Sürgető a visszatekintő gyakorlatokat a következő mantrákkal ötvöznünk: RÁOM GÁOM.
Ezeket a mantrákat a következőképpen kell kiejteni:
RRRRRÁÁÁÁÁOOOOOMMMMM…
GÁÁÁÁOOOOOMMMMM…
Minden szót két szótagra kell bontani. Az O magánhangzót kell hangsúlyozni. Ezek a mantrák olyanok a tanuló számára, mint a dinamit a bányásznak. Ahogyan a bányász a dinamit segítségével utat nyit a föld mélyében, úgy kell a tanulónak megnyitnia az utat ezekkel a mantrákkal a tudatalatti emlékeihez.
Tökéletes Házasság, 16. fejezet