Az Idősebb Testvéreknek való engedelmesség fontossága

Az Idősebb Testvéreknek való engedelmesség fontossága 850 480 Nt. Kwen Khan Khu Mester

Kedves Olvasók:

Írok néhány sort, hogy megpróbáljunk elmélyülni a következők megértésében:

AZ IDŐSEBB TESTVÉREKNEK VALÓ ENGEDELMESKEDNI TUDÁS FONTOSSÁGA.

Folyamatosan benyomások érnek minket kedves olvasó, és legtöbbször ezen BENYOMÁSOK nagyrésze KELLEMETLEN és mindez szenvedést okoz nekünk.

Az isteni tanítás, amelyet áldott Pátriárkánk adott nekünk, hangsúlyozza a KELLEMETLEN BENYOMÁSOK ÁTALAKÍTÁSÁNAK szükségességét, mert különben ezek a benyomások megmozgatnak bennünk bizonyos pszichológiai aggregátumokat és ezen aggregátumok által vezérelve REAGÁLUNK, amelyek ráadásul végül MEGERŐSÖDNEK a mi PSZICHOLÓGIAI AZONOSULÁSUNK által; az eredmény, hogy egy ÖRDÖGI KÖRBE elmerülve élünk, amelyből nehezen tudunk kilépni.

Az egyik legkellemetlenebb benyomás BETEGNEK LENNI. Senki sem szeret beteg lenni, kivéve a mazochistákat. Amikor megbetegszünk, TEHETETLENNEK érezzük magunkat, mert nem tudunk gyorsan megszabadulni a betegségünktől, ez mindannyiunkkal megtörtént már. Ez a TEHETETLENSÉG szövetségre lép az ÖNIMÁDATUNKKAL és, a kettő között, végül elvezet minket a TÜRELMETLENSÉGHEZ. Amikor a TÜRELMETLENSÉG rabjává válunk, valódi őrültségeket követhetünk el, még akár ÖNGYILKOSSÁGOT is megkísérelhetünk. Azonban nyilvánvaló, hogy az ÖNGYILKOSSÁG soha nem gyógyszer a TEHETETLENSÉG vagy a TÜRELMETLENSÉG ellen, nem, ezek a többszörös aggregátumaink egyszerű mechanikus reakciói.

Kétségtelen, hogy az út mindegyikünk számára tele van tövisekkel, akadályokkal, bizonytalanságokkal, gyötrelmekkel, szomorúsággal, magányossággal és még sorolhatnánk a végtelenségig; azonban soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy pontosan ez az, ez az egyetlen, ami kivezethet minket a SZAMSZÁRA elátkozott Kerekéből.

Amikor elhagyjuk az ÁLLANDÓ ÖNMEGFIGYELÉS állapotát, akkor megengedjük, hogy a BENYOMÁSOK elnyeljenek minket és nem csak a Titkos Utat hagyhatjuk el, de a legrosszabb dolog, ami megtörténhet, hogy maga a NAGY TÖRVÉNY ellen vagy a FEHÉR TESTVÉRISÉG IDŐSEBB TESTVÉREI ellen lépünk fel és ebben az esetben, amikor elnyelt bennünket a TEHETETLENSÉG ÉS A HARAG, erősen hajlamosak vagyunk az ENGEDETLENSÉGRE a Fehér Testvériség tagjaival szemben.

Szeretném emlékeztetni önöket, kedves olvasók, hogy áldott Mesterünk: Samael Aun Weor élete során rettenetesen próbára lett téve a Szoláris Emberiség Tudatos Körének utasításai iránti engedelmességében. Ezen próbák egyike bizonyosan nagyon kemény volt. Konkrétan arra utalok, amikor azt az abszolút utasítást adták neki, hogy egész életében SOHA NE HAGYJA EL MEXIKÓ TERÜLETÉT. Azt mondja a Nt. Samael Mester, hogy ez az utasítás közvetlenül az ő Isteni Anyácskájától jött, és ő maga válaszolt a Szent Asszonynak:

– „Anyán, minden Mester, mint Blavatsky, Leadbeater, Steiner, Sivananda, Krishnamurti, Max Heindel stb., stb., stb., bejárta a világot. Én miért nem utazhatok, miért nem hagyhatom el Mexikót?”

Mire az Isteni Anya így válaszolt:

– Mert elveszítheted a fizikai tested, megölhetnek!

Akkor a mi Avatárunk így folytatta:

– „Nem bánnám, ha elveszíteném a fizikai testemet, Anyácska, nem bánnám!”

És Devi-Kundalíni ítéletet hozott:

„A probléma az, hogy nemcsak a fizikai tested veszítenéd el, de ezenkívül az egész munkádat is tönkretennéd, és ez pedig nem helyes…!”

Vegyük figyelembe, türelmes olvasó, hogy Samael Mestert nem arra kérték, hogy néhány évig NE HAGYJA EL MEXIKÓT, hanem ÉLETE HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN. Képesek lennénk elfogadni egy ilyen súlyos utasítást? Lennénk ennyire alázatosak? Képesek lennénk felülkerekedni ezen a körülményen és nem veszítenénk el a belső munkánkat? Rejtélyek, rejtélyek, rejtélyek!!!

Életének egy másik pillanatában Pátriárkánkat Guruja, akit szeretetteljesen Adolfitónak nevezett, így emlékeztette őt:

– „Ne feledd, hogy soha nem szabad elhagynod Mexikót, ne feledd. Mi, az Idősebb Testvérek, mindig el fogjuk hozni neked, amire szükséged van a munkád elvégzéséhez, de nem szabad elhagynod Mexikót.”

Erre a mi szent Gurunk így válaszolt:

– „Mindig engedelmeskedtem neked és mindig engedelmeskedni fogok neked, még akkor is, ha egy napon a lelkem beleolvad az Abszolút Absztrakt Térbe, még ott is engedelmeskedni fogok neked!”

Szörnyű és fenséges szavak ezek kedves olvasók, ezt nevezik GURU IRÁNTI SZERETETNEK és a Szoláris Hierarchiák által kiadott iránymutatások iránti FELTÉTLEN TISZTELETNEK.

Soha nem fogom elfelejteni azt a helyzetet, amelyet személyesen kellett megélnem az Avatár házában, amikor egy alkalommal egy misszionárius pár érkezett, hogy Pátriárkánk áldását kérje. Megáldásuk előtt a Mester emlékeztette őket, hogy misszióba kell menniük az azték ország déli részére; az a pár azonban, szokatlan módon, ezt válaszolta az Avatárnak:

– „Az a helyzet, hogy mi Északra akarunk menni, mert ott vannak családtagjaink, barátaink, és ez segítene bennünket a misszióban.”

E szavakra a mi Nagytiszteletű Samael Mesterünk újra megismételte:

– „Megismétlem számotokra: menjetek Délre, jobb az nektek, testvérek!”

Hihetetlen módon, az a misszionárius pár így válaszolt a Magasztosnak:

– „Nem Mester, sajnáljuk, Északra megyünk!”

Ilyen körülmények között a Nt. Samael Mester kimondta utolsó szavait:

– „Rendben, menjetek akkor Északra, térdeljetek le, hogy megáldjalak titeket…!”

És akkor a Pátriárka megáldotta őket. Másodpercekkel később az a pár elhagyta a Pátriárka házát, és a Mester és ez a szolga immár egymásközt, a Nagytiszteletű így szólt hozzám:

– „Ezek a testvérek a saját fizikai haláluk felé tartanak!”

Rémülten, kábultan, döbbenten azt mondtam a Mesternek:

– „De miért nem mondta el nekik, hogy halálos veszélybe sietnek, és mindennek a tetejébe még áldását is adta rájuk?”

Mire a Pátriárka így válaszolt:

– „Nem volt engedélyem az Atyától, hogy ezt elmondjam nekik! Ám láttad, hogy megpróbáltam lebeszélni őket az Észak felé tartás gondolatáról.”

Másfél óra múlva megcsörrent Samael Mester házában a telefon, és maga az Avatár mondta ekkor nekem:

– „Ez a rendőrség hívása lesz, amelyben az Északra ment testvérek halálát jelentik, vedd fel a telefont és meglátod!”

Gyorsan felvettem a telefont, és azonnal meghallottam egy férfi hangját, aki azt mondta nekem:

– „Halló, ez Samael Aun Weor úr háza?

– Igen, igen, igen, ez Samael úr háza, mit tehetek Önért?

– Nézze, a Mexikói Köztársaság közúti rendőrsége vagyunk és azért telefonálunk, hogy elmondjuk, épp most halt meg egy pár két gyermekével egy közlekedési balesetben, és a holmijuk között megtaláltuk ezt a telefonszámot, amelyet felhívtunk. Megértette?

– Igen, igen, igen, megértettem!” – válaszoltam a rendőrnek, aki telefonált…

A következő napokban értesítenünk kellett a pár rokonait a halálukról, és mindez nagyon kellemetlen volt a Nt. Samael Mester számára és mindannyiunknak, akik ott voltunk a házában. Nagyon szomorú hír volt ez, jeles olvasó… A legrosszabb az volt, hogy mindez elkerülhető lett volna, ha létezett volna azokban a misszionáriustársakban az a valami, amit ALÁZAT-nak hívnak!

Nagyon fontos, kedves olvasók, hogy leválasszuk magunkat az ÖNIMÁDATUNKRÓL, ÖNELÉGÜLTSÉGÜNKRŐL, TÜRELMETLENSÉGÜNKRŐL, ha nem akarunk eltévedni ezen az úton, amelynek vannak veszélyei belül – a saját pszichológiai aggregátumainkként- és kívül- a Fekete Páholy Sötétségeként, amely mindig lesben áll, hogy letérítsen minek Belső Utunkról-; ez a mi valóságunk!

A történelem során nagyon sok hívő vesztette el erényeit, és végül elnyelte őket a horizontális élet vagy a mélység azon értékes ékszer a hiánya miatt, ami az ALÁZAT!

Meditáljunk mélyen kedves barátaim, ál-erényeink hamisságán, amelyek gyakran elhitetik velünk, hogy mindent tudunk, és mindennel szembeszállhatunk, mert ha van valami, ami igazán elválaszt minket a LÉNYÜNK-től, az a MISZTIKUS BÜSZKESÉG és a GŐG…

Engedjétek meg, hogy ezt az üzenetet néhány elmélkedésre való mondattal zárjam le, íme itt vannak:

„Az élet az alázat hosszú leckéje.”

Barrie

„Meggyőződésem, hogy egy nagyszerű ember első próbája az alázat.”

Ruskin

„A képmutatók alázata a legnagyobb és a legmagasabb büszkeség.”

Luther

„A képmutató a gonoszság ijesztő hermafroditája.”

Victor Hugo

„Az ember élete folyamatos háború a földön.”

Vives

AUM.

Kwen Khan Khu

*

code