Kedves olvasók:
Küldök néhány gondolatot nektek, amelyeken keresztül szeretnék választ adni az alábbi kérdésre:
HONNAN SZÁRMAZIK A FÉNY?
Néha feltettem magamnak a kérdést: Honnan származik a fény?
Válasz: Önmagából!
Miért?
Válasz: Mert a Fény Isten. Ezért kezdődik így a bibliai Teremtés könyve: „És Isten Lelke lebegett a káosz vizei felett… És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” A Teremtés könyve így folytatódik: „És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.”
Már Einstein is mondta: „Minden relatív, csak egy dolog van, ami nem relatív: a fény, annak bármely formájában!”
A fény az tűz, a tűz pedig a négy elem eredete.
„Isten egy kiolthatatlan tűz, amely önmagától meggyullad vagy kialszik” – jelentette ki Hérakleitosz… Amikor meggyullad, Kozmikus Nappalokat ─Maha-Manvantárokat─ teremt, amikor pedig kialszik, Kozmikus Éjszakákat ─Pralajákat─ hoz létre, mondja a Gnózis.…
A makro és a mikrokozmosz a fény mutációi. Az anyag energiákká redukálódik, az energiák atomokká redukálódnak, és az atomokat az Ashimok, a tüzes intelligenciák irányítják.
Végső soron ugyanarról a kristályosodott tűzről van szó, amely az anyag hátterében áll.
A tűz és annak mutációi hozták létre a többdimenziós teret. Ahogy emelkedünk a magasabb dimenziók felé, a fény optimalizálódik. Ahogy leereszkedünk az infradimenziókba, a fény zsugorodik, csökken, és infravörös spektrummá válik, de ez még mindig fény, a mélységhez igazodva. Ugyanúgy, ahogy a tűz megolvasztja a legsűrűbb és legdurvább fémeket, ugyanúgy a legperverzebb démonok fémes személyiségei is feloldódnak a pokol tüzének hevében. Így válik lehetővé a fényhez tartozó lelki-energetikai anyag visszanyerése…
„Fényt, még több fényt!” – kiáltotta Goethe elragadtatásában. Minden a fényből fakad, és előbb-utóbb visszatér a Fénybe…
A kozmikus méh, amely a világokat, a galaxisokat, a világegyetemeket szülte, és amely formát adott a teremtésnek, az fény. A hindusztániak Mulaprakritinek hívják.
A teleszkópok által ma megfigyelt fekete lyukak olyan fényalagutak, amelyek összekötik egymással a különböző végteleneket.
ÖSSZEFOGLALÁS: A megfeszített galileai Nagy Kabir keresztjére az INRI-t írták fel, aminek fordítása Igni natura renovatur integra, „A tűz teljesen megújítja az egész természetet”.
A humanoid feladata, hogy Emberré váljon. Ez csak akkor lehetséges, ha a humanoid fényt halmoz fel, és ez a fény Emberré teszi őt. Ezt követően ez az Ember Szuper Emberré válik, hogy a Nagy Építész, avagy az igazi Demiurgosz: a Theomegalogosz –a Nagy Szó Ura– felfalja, és így önmaga igazolja és megszilárdítja a munkáját, hogy aztán eltűnjön és újra megjelenjen, amikor a saját intelligenciája úgy diktálja…
Omnia in duobus, duo in uno, unos in nihilo, minden a kettősségre, a kettősség az egységre, az egység a semmivé redukálódik.
Oremus.
Hagyok most néhány mondatot nektek, hogy elmélkedjetek róluk:
„Az igazság és a szépség elpusztíthatatlan energiával tör utat a fény felé.”
Schiller
„A természet által teremtett összes elem közül a fény a legmagasabb rendű alkotás.”
Schiller
„Az ég úgy használ minket, ahogy mi használjuk a fáklyát, nem magának világít, hanem nekünk.”
Shakespeare
„Az ember nem arra teremtetett, hogy lássa a fényt, hanem arra, hogy csak azt lássa, amit a Fény megvilágít.”
Goethe
„Minden faluban ég egy lámpa: az iskola tanítója; és mögötte egy fúvó száj: a pap.”
Victor Hugo
SUB SPECIE AETERNITATIS.
─ „Az örökkévalóság szemszögéből”─.
KWEN KHAN KHU