Kedves barátaim!
Örömmel adom át Önöknek a jelen metszet ezoterikus leírását, amely a maga idejében a következő címet viselte:
… GYERMEKKOR – HAJNAL
Az említett metszetet egy Hieronymus Wierix nevű művész készítette, aki Antwerpenben, ─ Belgiumban ─ élt 1553 és 1619 között. Művének valóban olyan tartalma van, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy ne csak a kor szellemi problémáit ismerjük meg, hanem az egész emberiséget is figyelmeztesse érdekes dolgokra.
A legkeményebb valóság azt üzeni nekünk, hogy életünk az egy zarándokút, amely egészen pontosan gyermekkorunkban kezdődik meg, és más életkorokhoz hasonlóan, amelyeket átélünk, különféle körülmények veszik körül, amelyeket a művész szeretett volna ebben a művében megörökíteni.
Bármennyire is furcsának tűnhet számunkra egy olyan nő látványa, akinek két mell vagy kebel helyett összesen öt melle van, ez a hölgy a teremtés minden formáját tápláló Kozmikus Anya öt aspektusát hivatott képviselni. Ő a mi Szűz Anyánk. Ő az, aki az ő órájában és idejében elhoz minket a világba, és ez az oka annak, hogy egy másik nő jelenik meg mellette, aki egy zsáknyi érmét hordoz a lábán. Ez a másik nő a karma megjelenítése, amely létünkben bizonyos dharmikus értékeket ─ jutalmakat ─ vagy karmikusakat ─ büntetést ─ hoz számunkra. Ez az oka annak, hogy az érmékkel megjelenő nőhöz a latin SICVRITAS szó társul, ami azt a biztonságot, védelmet, egészséget, gazdagságot vagy szegénységet jelenti, amelyben életutunkat meg fogjuk élni.
Érdekes, hogy ez a nő az érmékkel az egyik kezében egy tányért vagy csészealjat tart, mintha az a kozmikus egyensúly egyik tányérja lenne, és ebben az esetben a csészealj a dharmát szimbolizálja. Ugyancsak ez a nő az, aki a másik kezében egy amforát tart. Ez az amfora tartalmazza az élet vizét, amely meghatározza a Bobbin-Kandelnoszt értékeit, amelyek segítenek vagy nem segítenek elviselni zarándoklatunk viszontagságait, attól függően, hogy hogyan használjuk fel ezeket az értékeket.
Az Isteni Anya felett, amelyet már elmagyaráztunk, a NATVRA szót látjuk, amely a természetre és annak különböző megnyilvánulásaira utal.
Az Isteni Hölgy melleiből tejnedvek áramlanak, jelezvén nekünk, hogy Ő táplálja a három birodalmat: az állatit, a növényit és az emberit. Ezért sietnek a gyermekek, a szarvasok és más teremtmények, hogy a szájukba gyűjtsék az értékes, életadó folyadékot.
Az imént leírt két nő mögött megjelenik az őket szállító kocsi. Rejtélyes módon, hogyan is lehetne másként, ezen a hintón a latin AURORA szó szerepel. Ezt a szót létezésünk hajnalaként kell értelmeznünk.
Ezen hintóban láthatunk játszani néhány gyereket, mert igazából gyerekkorunkban csak játszani akarunk. Még nem stresszelnek bennünket azok a problémák, amelyek később, ahogy felnövünk, eluralkodnak majd rajtunk a saját életünkben.
Ezen gyermekek mögött egy másik leányt látunk, a feje felett a latin INOCENTIA szóval, mivel barátaim, gyermekkorunkban azért élvezzük az ártatlanságot, mert a pszichológiai aggregátumok még nem irányítják szerves gépezetünket és pszichénket.
Az ártatlanság ábrázolásának jobb oldalán egy lovag látható, feje felett a latin PAX szóval. Ez a csecsemők és mindazok békéjét jelképezi, akiknek sikerült visszanyerniük ártatlanságukat az önmagukon végzett eredményes pszichológiai munka révén. Ez a fent említett lovag babérkoszorút visel a fején, jelezve azt, hogy a béke az a csodálatos ajándék, amelyet mindazok élveznek, akik felszámolták az ÁLLATI EGÓT.
Az ártatlanságot szimbolizáló nőtől balra egy másik nőt látunk, akit a latin CASTITAS szó ékesít. Minden kétséget kizáróan ez a szó a test és a lélek törvényes tisztaságára utal, amelyet a Lény Királyságát kereső harcedzett lelkek érhetnek el. Az elme, a szív és a szexualitás tisztasága nélkül lehetetlen belépni a Megnevezhetetlen Királyságába, így van megírva.
Érdekes megfigyelni, hogy az ártatlanságot és a tisztaságot jelképező nőket babérágak kötik össze. Ez arra utal, hogy ezek az erények az ezoterikus, avagy hermetikus diadalhoz vezetnek bennünket.
Visszatérve most arra a nőre, aki anyatejével táplálja a Természet teremtményeit, mellette és mögötte egy trubadúrt figyelhetünk meg, aki lanton játszik. Ezt az úriembert ezen a metszeten a latin LAETITIA szó kíséri, amelyet „örömnek”, ”vidámságnak” kell fordítani. Ez a szó emlékeztet bennünket arra a bibliai mondásra, amely így szól: „Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre”. Gondolkodjunk el ezeken a dolgokon, kedves olvasó.
Ezen kocsi előtt elszántan halad egy zászlót tartó gyermek. Ez a gyermek azokat az Adeptusokat jelképezi, akiknek sikerült tanúságot tenniük a belső Nagy Műről, és ezért zászlót vagy lobogót hordoznak.
A metszet közepén, a távolban egy kastélyt láthatunk, amely nem más, mint belső királyunk filozófiai lakhelye.
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt az embert sem, aki a szekér kerekeinél van, és bűnbánatában leborulva jelenik meg Isten előtt, amiért életét homályra pazarolta. Ez az oka annak, hogy a közelében látunk egy ostort, amellyel minden bizonnyal önmagát ostorozta, hogy bocsánatot kérjen a LÉNYTŐL.
Végül, türelmes olvasó, itt a nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy az ezotéria nagy részét még ─ a Középkor évszázadaiban ─ ezoterikus vagy hermetikus festők mutatták meg a nagyközönségnek, de sajnos mindezt leplezve a hermetizmus fátylával.
Van egy utolsó mondat, amely tanulmányunkat kíséri, és ez a következő:
«Aurorae similis cum sit primeval Juventus aetati merito prime quae vindice nulla sponete sua sine lege fidem, rectumq colebat».
Ezt a mondatot a következőképpen kell értelmezni:
„A gyermekkor hasonlatos a hajnalhoz, lévén az élet első része, mint az első haszon„.
Végezetül elgondolkozás céljából hagyok hátra néhány mondatot:
„Nincs olyan szörnyű, mint az ártatlanság elvesztése.”Chateaubriand
„A boldogság nagy titka az ártatlanság.”
Phocilides
„A szerelem és az ártatlanság egyesülése földi paradicsomnak tűnik. Ez a legkellemesebb boldogság az életben.”
Rousseau
„A legerősebb erő az egy ártatlan szív.”
Victor Hugo
„Az ártatlanságot mindig körülveszi a saját ragyogása.”
Massillon
MAGNIFICAT ANIMA MEA DOMINUM
─”Az én lelkem magasztalja az Urat” ─.
KWEN KHAN KHU
