Az első metszet latin mondataival önelemzésre késztet minket, hogy vegyük észre, az Egónak bizony megvannak a maga zeg-zugai, rejtett helyei, ahol el szokott bújni, hogy tovább zaklasson minket pszichológiai trükkjeivel.
A szívét átadó személy az úgynevezett ostoba világ ─ az emberiség általában ─, amely azonkívül, hogy pszichéje mindig tele van a májá illúziója által okozott különböző ostobaságokkal, még egy szemüveget is visel, hogy megpróbálja korrigálni rövidlátását, de az nem segít rajta.
Azért ragadok tollat, hogy néhány megjegyzést tegyek a VALÓDI önmegfigyelés TECHNIKÁJÁHOZ való közeledés mély fontosságával kapcsolatban, és azzal a vágyunkkal, hogy a valóságban és ne a fantáziákban éljünk.
Igen kedves barátaim!
Mérhetetlen örömmel juttatom el hozzátok, barátaim, a jelen metszetet, amelynek címe
„AZ ISTENI MEGNYILVÁNULÁS HÁROM ALAPELVE”
. Ez a művészeti alkotás egy leányt – egy Íziszt, avagy papnőt – ábrázol, aki egy üstben égő tűz által végez rituális mosdást, és amely tűz a mennyből érkező ragyogó sugarakkal van összekötve.
Ezoterikusan az említett metszet arra a döntésre utal, amelyet minden SZOLÁRIS EMBERRÉ válásra törekvőnek meg kell hoznia, más szóval minden Bódhiszattvának, akinek, miután már felemelte hét Tűzkígyóját, egyértelműen választania kell az alkimista Száraz Útja és a transzmutációs művészet Nedves Útja között.
Nagy örömmel küldöm el az öt metszet egyikét, amelyeket fokozatosan küldök nektek, és amelyek az öt érzékszervhez kapcsolódnak, amelyekkel szerves gépezetünk rendelkezik.
Ez a metszet a többi korábbihoz hasonlóan Maerten de Vos és Adrian Collaert flamand származású művészeké.
A fő jelenetben egy hölgyet láthatunk, aki az élet fájának – a LÉNY – támaszkodik, és jobb kezével egy pókhálóra mutat, amíg bal kezével egy madarat tart.
Folytatva az öt érzékszervünk anyagi és szellemi jelentőségét bemutató metszetek leírását, örömmel mutatom be most ezt a másik képet, amelyet Adriaen Collaert készített. Címe: Avditvs- ‘A hallás’
Ezt a gyönyörű metszetet küldöm önöknek, amely egy mű címlapján szerepel, amelynek címe A természet számmisztikája