Hőn szeretett barátaim:
Ez alkalommal egy olyan könyvből vett metszetet küldök nektek, amely az 1703-as spanyol kiadásában ezt a címet viselte…
…AZ EMBERI ÉLET ERKÖLCSI SZÍNHÁZA SZÁZ EMBLÉMÁN EPIKTÉTOSZ ENCHIRIDIONJÁVAL ÉS A PLATÓNI FILOZÓFUS, KEBÉSZ TÁBLÁJÁVAL.
Először is meg kell említenünk, hogy a könyv előszava elmagyarázza, hogy a nyomdász, miután megszerezte Otto Venio – a neves flamand festőművész (1556–1629) – eredeti metszeteit, korábban Emblemas de Horacio (Horatius emblémái) címmel adta ki, mivel az egyes lapokon szereplő latin versek az említett szerzőtől származnak, és kifejezetten kérte, hogy ez a kiadás tartalmazzon kísérő magyarázó szöveget.
Az előszó nincs aláírva, és a Horatius Emblémáit magyarázó szerző neve nem ismert.
Ez a metszet, barátaim, a felső részén a következő szavakból álló címet viseli: „A TANULMÁNYOZÁS A NYUGALOM OKA”.
Gnosztikus szempontból azonban jobb lenne ezt címet adni neki: „A MEDITÁCIÓ ÉS AZ IMA A NYUGALOM OKA”.
A metszetet egy vers kíséri, amely így szól:
„Aki az Erény tanulmányozásának
Akarja szentelni magát,
Annak a félelem és a bánat soha
Nem okozhat nyugtalanságot,
Mert tudja, hogyan űzze el azokat”.
Bizony, kedves olvasók, aki megtanul menedéket találni a meditáció tudományában, az szemlélőjévé válik mindannak, ami körülötte történik anélkül, hogy azonosulna az eseményekkel, melyeket a természet vagy az emberiség vált ki körülötte. Ez az oka annak, hogy a pajzs alá bújt szakállas férfi figyelmesen szemléli mások erőszakosságát, akiket elragadott a harag Énje, és megpróbálnak rátámadni egy alakra, aki rémülten menekül a tenger felé, mint az ijedt tengerimalac, ami bármiben menedéket keres.
Ugyanezt a tanulságot adja nekünk az a két hölgy is, akik egymás derekát átkarolva mozdulatlanul állnak, miközben egyikük egy hatalmas könyvet tart a karja alatt, amely feltehetően vigaszul szolgál számukra, az emberiséget hipnotizáló májá szerű illúziótól való elszakadás tudományáról tartalmaz utasításokat.
Hasonlóképpen az illusztráció alján két ülőembert látunk. Valószínűleg egy férfiről és egy nőről van szó. A jobb oldali egy férfinak tűnik, aki levette a maszkját, és azt a bal kezében tartja. Jó tudni, hogy a latin persona szó jelentése „maszk” és bizony, mi emberi lények, mindannyian, nem vagyunk mások, mint egy sereg álarc, amelyeket naponta cserélünk, miközben különböző eseményekkel vagy benyomásokkal kerülünk szembe, amelyek elérik érzékszerveinket. Ez visszavezet minket a mi Forradalmi Pszichológiánkhoz, amelyet Tiszteletreméltó Avatárunk, Samael Aun Weor adott át nekünk egyik értekezésében.
Érdekes módon a félelemmel teli menekülő alak mellett valamiféle apáca áll, aki egy fátyolszerűséget visel a fején, míg jobb kezében tömjént tart. Ez elvezet minket a gnosztikus erkölcsi tanulsághoz, amely ezt mondja nekünk: „Gyakran a fátyol és a tömjén mögött is megbújik a bűn…”.
Valójában csak a folyamatos meditáció révén tudunk megszabadulni a pszichénk mélyén hordozott tízezer aggregátum pusztításától. Csakis ez a fegyelem vihet minket közelebb a LÉNYÜNKHÖZ, belső valóságunkhoz.
Fent, e metszet felső részén látjuk, ahogy a tomboló szél dühöngve fúj a tenger és az emberiség felett. Ezért azt kell mondanunk, hogy csak a valódi Ember képes szembeszállni még az elemekkel is, és megküzdeni velük anélkül, hogy azok megsebesítenék őt.
A gnosztikus Kabbala egyik axiómájában így fogalmaz: „Örömmel legyetek a reménységben, türelmesek a megpróbáltatásokban, állhatatosak az imádságban…”.
Nem szabad MEGFELEDKEZNÜNK ÖNMAGUNKRÓL semmilyen anyagi vagy spirituális helyzetben, mert amikor ezt tesszük, a Tudat álmába merülünk.
E csodálatos kép leírását néhány gondolatébresztő mondattal fejezzük be:
„Az a lélek, amely arra gondol, amitől félhet, félni kezd attól, amire elkezd gondolni.”
Quevedo
„Aki félelemben él, soha nem lesz szabad.”
Horatius
„A félelem a lélek minőségének mércéje.” Vergilius
„Aki fél szenvedni, már szenved attól, amitől fél.”
Montaigne
„Féljetek azokat, akik félnek tőletek.”
Perzsa közmondás
THEATRUM MUNDI.
─„A világ színháza” ─.
KWEN KHAN KHU
