Amikor visszaemlékezünk és összehasonlítjuk jelenünket a múltunkkal, rájövünk, hogy bizony napjaink életmódja által az idők során nagyon sok értéket elveszítettünk, és ez egy rendkívül hiábavaló, mesterséges, transzcendentális dolgokat nélkülöző élet felé sodort minket.
Heti üzenetek az AGEAC nemzetközi koordinátorától, a V.M. Kwen Khan Khu.
Nagy örömömre szolgál eljuttatni hozzátok Avatárunk- a Nt. Samael Aun Weor Mester – szavait ebben a szövegben, amely az Abraxas magazin 11. számában jelent meg 1966 decemberében.
Nagy örömmel küldöm el az öt metszet egyikét, amelyeket fokozatosan küldök nektek, és amelyek az öt érzékszervhez kapcsolódnak, amelyekkel szerves gépezetünk rendelkezik.
Ez a metszet a többi korábbihoz hasonlóan Maerten de Vos és Adrian Collaert flamand származású művészeké.
A fő jelenetben egy hölgyet láthatunk, aki az élet fájának – a LÉNY – támaszkodik, és jobb kezével egy pókhálóra mutat, amíg bal kezével egy madarat tart.
Folytatva az öt érzékszervünk anyagi és szellemi jelentőségét bemutató metszetek leírását, örömmel mutatom be most ezt a másik képet, amelyet Adriaen Collaert készített. Címe: Avditvs- ‘A hallás’
Ezt a gyönyörű metszetet küldöm önöknek, amely egy mű címlapján szerepel, amelynek címe A természet számmisztikája
Tomo la pluma para escribiros algunas palabras relacionadas con el presente grabado que nos ha parecido INTERESANTE desvelar para aumentar nuestros conocimientos acerca de nosotros mismos. «Cuatro edades del hombre», La edad adulta – el ocaso de nuestra vida
Kétségtelen az, társak, hogy életünk a napszakokhoz hasonlítható: amikor hajnalodik, azt mondhatjuk, hogy gyermekkorunkban vagyunk, amikor délben vagyunk ─ zeniten ─, azt mondhatjuk, hogy elértük ifjúkorunkat, amikor elérkezik a délután, ezt a jelenséget a felnőttkorhoz, az érettséghez hasonlíthatjuk, és amikor leszáll az éj, belépünk az öregkorba.
Örömmel adom át Önöknek a jelen metszet ezoterikus leírását, amely a maga idejében a következő címet viselte: GYERMEKKOR – HAJNAL
Kérdés. Az ezoterikus szótárakban miért szerepel SAMAEL Kozmokrátorként?
Mester. Mert az én VALÓDI MÉLY BENSŐ LÉNYEM az, de ami engem illet, mint személyt, a föld hitvány férgének tartom magam, olyasvalaminek, aminek a legcsekélyebb jelentősége sincs. De ha meg akarják idézni az ÉN MÉLY BENSŐ ISTENEMET, igen, Ő egy Kozmokrátor.”