Kedves olvasók:
Most elküldöm nektek a flamand művész, Gérard Van Groeningen 1573-ban készített összesen négy metszetből álló sorozatának második részét. Ez A földi élet négy formája című metszetsorozat.
Konkrétan ennek a metszetnek a címe…
…CULTURA MUNDI
─”A világ útja” ─
2 számú metszet
Ez a mű jelen esetben a társadalmi tömegek pénzzel való azonosulását mutatja be, amelyet ezúttal a kapzsiság és a fösvénység vezérel.
Legelöl egy párt látunk, akik arannyal teli erszényeket kapnak egy öregembertől. Ez az öregember a fején hordja a világot jelképező földgömböt. Ez azt mutatja meg nekünk, hogy az emberiség, az emberi lények, kétségtelenül mohón keressük a háromdimenziós világ gazdagságát, és készek vagyunk életünket kizárólag az anyagi javak hajszolásának szentelni. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a Tudatunk, alvó állapotában, valami transzcendentálisnak tekinti azt, ami mulandó, jelentéktelen stb., mint például a pénz és az anyagi gazdagság…
A fent említett pár mellett egy másik nőt is látunk, aki bal kezében szintén egy erszény aranyat tart, és a távolban látható kastélyt nézi. Rejtélyes módon ez a másik nő egy angyalt is figyel, aki trombitán játszik, és sok szemmel díszített ruhát visel. Ez arra figyelmeztet minket, hogy nagyon jól nyissuk ki a szemünket, nehogy a kapzsiság legyőzzön minket. Sokan vagyunk, akik elcseréljük elsőszülöttségünket egy tál lencséért, főleg amikor spirituális úton próbálunk járni. Ismertem olyan embereket, akik oltár előtt esküdtek meg, hogy egész életüket a belső valóságuk keresésének szentelik, majd alig néhány hónap múlva elhagyták a köves ösvényt éppen azért, mert találtak a háromdimenziós világban egy munkát, amely sok pénzzel kecsegtette őket… És ezt férfiaknál és nőknél egyaránt láttam. Nagyon nehéz hűségesnek maradni az Atyánkhoz, aki a titokban van, mert a világ és annak örömei látványos bűvöletet gyakorolnak a mi ─ alvó ─ pszichénkre.
Az öregember fején lévő földgömbön felül egy kereszt van. Ez azt hivatott elmondani nekünk, hogy még a keresztény világot is elnyelte az Egó kapzsisága. Az állati Én nem tisztel semmit és senkit.
A metszetünkön lévő pár női tagja fölött az Avaritia latin szót látjuk, amelyet “KAPZSISÁG”-nak kell fordítani. Az öregember közelében, konkrétan a lábainál, másik latin szó jelenik meg: Mundus, amely “VILÁG”-ot jelent. Hasonlóképpen, az égben, az angyal által megszólaltatott trombita mellett a Fama szó jelenik meg, jelentése “HÍRNÉV”. Az emberek persze szeretnek híresek, gazdagok, kapzsik, mohók lenni, amelyek mind az ÁLLATI EGÓ világához tartoznak. Napjaink sokasága csak azért akar híres lenni, hogy csodálják őket, és ezért pénzzel és az anyagi világ különféle gazdagságaival igyekeznek körülvenni magukat.
A párt kísérő nő lábainál is látható egy latin szó, az Ambitio kifejezés, amely az „AMBÍCIÓ”-t, „BECSVÁGYAT” jelent. Az Én folyamata a „több” elvén alapul: több pénz, több tulajdon, több hírnév stb., stb., stb. Így működik az emberben az ambíció. Az ambíció miatt bűncselekményeket követnek el, elárulják az eszményeket, tönkreteszik a családokat, birodalmakat, stb., stb., stb.
A háttérben a vár lángokban áll és egy összecsapást látunk az épületen belül lévők és váron kívül lévők között. Mindkét tábor háborúban áll, ami arra utal, hogy a kapzsiság és az ambíció előbb-utóbb háborúkhoz vezet a világ népei között. Manapság, napjainkban az országok az ambíciótól hajtva háborúba szállnak, ez az ambíció kiváltja bennük a vágyat, hogy megszerezzék világunk különböző területeinek kőolajkincseit, kapzsisággal az arany iránt, amely bizonyos földrajzi területeken rejlik, a drágakövek iránti vággyal, amelyek bizonyos területeken, bizonyos országokban bőségesen megtalálhatók… Mindez a háborúk rémálmába sodorja emberi fajunkat…
Érdekes megfigyelni, hogy az öregember és az arannyal teli erszényeket átvevő között egyfajta csere zajlik, hiszen az egyik pénzt kap, a másik pedig egy virágkoszorút, ami azt jelenti, hogy annyira imádjuk a világot, hogy felajánlunk neki valami olyat, mint például egy babérkoszorút…..
Metszetünk alján a következő mondatot olvashatjuk latinul:
«Tristis avaritie rabies nummiq cupido,
Et leuis ambitio, perfusaq Gloria fuco
Ad predam strepituinq lucri suffragia Vertunt.
Sic manifiesta patet falsi fallacia mundi».
Fordítás: „A dicsőség színével átitatott szomorú kapzsiság és a csillogó becsvágy őrülten vágynak a pénzre – őrülten pénzsóvárak─. A szavazatok a trófeára ─ zsákmányra vagy prédára ─ és a haszon zajára irányulnak. Így nyilvánul meg a világ hamissága.”
Most adok nektek néhány mondatot, hogy reflektáljatok rajtuk.
„Bis vincit qui se vincit in victoria.”
─”Kétszeresen győz az, aki a győzelem óráján legyőzi önmagát.”─
Publius
«Bona fides contraria est fraude et dolo.»
─”A jó hit ellentétes a csalással és a megtévesztéssel.”─
«Accipere quam facere praestat iniuriam.»
─”Jobb tárgya lenni egy igazságtalanságnak, mint elkövetni azt.”─
«Humilitas occidit superbiam.»
─”Az alázat megöli a büszkeséget.”─
«Non metuit mortem qui scit contemnere vitam.»
─”Nem fél a haláltól az, aki tudja megvetni az életet.”─
DIES IRAE, XDIES ILLA, SOLVET SAECLUM IN FAVILLA.
─”A harag napja, az a nap, amelyen a világ hamuvá lesz.” ─
Kwen Khan Khu
