Nagyon kedves barátaim!
Nagy örömmel osztok meg veletek néhány szót egy olyan témáról, amely mindannyiunkat érdekel:
Mi a Tudat a Gnózis számára?
Kérdés. ─ Mi a Tudat?
Válasz. ─ Az emberi psziché egyik funkciója.
P.─ Miből áll a Tudat?
V.─ Isteni energiából.
K.─ Ez az, amit Lelkiismeret-furdalásnak nevezünk?
V.─ Nem. Ez valami sokkal mélyebb.
K.─ Hogyan nyilvánul meg?
V.─ A teljesség állapotaként nyilvánul meg.
K.─ És mire használható?
V.─ Ismeret megszerzésére.
K.─ Milyen típusú ismeretre?
V.─ Tudás az életről és a halálról, a kozmoszról, a természetről stb.
K.─ Akkor a tudósok nagyon tudatosak?
V.─ Nem, mert az ő tudásuk relatív, ma állítanak valamit, és másnap megváltoztatják valami másra.
K.─ Hogy-hogy?
V.—Nos, emlékszik ön, amikor azt mondták, hogy a Föld lapos? És mi történt azután? Bebizonyosodott, hogy valójában gömbölyű.
K.—És mi a különbség?
V.─ Az, hogy amikor a Tudat állít valamit, a tanulmányozott tárgy mögötti causa causarumot fejti ki. A Tudat csak abszolút igazságokat állít.
K.─ Tudna mondani egy másik példát?
V.─ Nagy örömmel. A tudomány azt hiszi, hogy csak három dimenzió létezik: a hosszúság, a magasság és a szélesség. De a Tudat állítja, hogy az egész univerzum többdimenziós. Vannak felső és alsó dimenziók, és a tudósok csak most kezdik sejteni a negyedik matematikai koordinátát, a negyedik dimenziót.
K.– És miért nem érzékeli az ember ezeket a dolgokat?
V.– Mert az emberekben a Tudat alszik, álomban, hipnotizált állapotban, katalepsziás állapotban vagy kómában van.
K.─ Ez minek köszönhető?
V.─ Annak, hogy ez a képesség más gonosz, kellemetlen, démoni energiák stb. közé van zárva.
K.─ Honnan származnak ezek a gonosz energiák?
V.─ Bizonyos pszichikai értékek elvesztéséből, amit az emberiség a híres angyali bukás során élt át…
K.─ Ki tudná ezt fejteni egy kicsit bővebben?
V.─ Igen, az emberi faj hajnalán az emberiség rendelkezett a Tudat képességével, és közvetlenül tudott kapcsolódni ahhoz, amit a vallások ISTENNEK neveznek; ám amikor ez az emberiség elkövette a híres eredendő bűnt, akkor az emberi faj létrehozta azt, amit a modern pszichológia ÉN-nek nevez.
K.– És mi az ÉN?
V.─ Az Én energiák összessége, amelyek ellentmondanak egymásnak, veszekednek egymással, és ez azt okozza, hogy a tudat nincs BÉKÉBEN és ezért állandó turbulenciában él, kábult, bepalackozott, gondolatok ezrei közé van bebörtönözve, amelyek kínozzák őt, és ez az emberi faj szenvedéseinek oka.
K─ Hogyan vethetnénk véget ennek a gyötrelemnek, amelyet ÉN-nek hívnak?
V.─ Ehhez el kell mélyülni az önmegfigyelés tudományában.
K.─ Az mi?
V.─ Egy technika, amely segítségével felfedezhetjük gyengeségeinket vagy hibáinkat.
K.─ És ezt hogyan lehet megtanulni?
V.─ Önmagát megfigyelve rá fog jönni, hogy Tudata kalandozik, a Tudata nem ott van, ahol Ön tartózkodik, a múltban vagy a jövőben van, de nem az ITT és MOST-ban.
K.─ De ez állandó erőfeszítést igényel, ugye?
V.─ Kétségtelenül, barátom, ez fegyelmet igényel, hogy az ember pillanatról pillanatra fenntartsa ezt az állapotot anélkül, hogy hagyná a pszichét elkalandozni, s ezáltal a jelenben marad, a pillanatban, amelyet ön éppen megél.
K.─ És ilyen módon a Tudatom fel fog ébredni ebből az álomból?
V.─ Így van, barátom, amilyen mértékben felébreszti a Tudatát, annak megfelelően fogja felfedezni önmagát, felfedezvén gyengeségeit, és ez önmaga megértéséhez fogja vezetni. Ezt követően a Gnózis megmutatja Önnek a meditáció tudományát, amelynek segítségével képes lesz mélyen tanulmányozni ezeket a hibákat vagy gyengeségeket. Ily módon az „ÉN”, amelyről beszéltünk, fokozatosan elveszíti erejét, és végül más kiegészítő technikák által, amelyeket a megfelelő időben meg fogunk mutatni önnek, megsemmisül.
K.─ Képes leszek a felébredt Tudattal más valóságok megismerésére is?
V.─ Kétségtelenül, barátom, kétségtelenül. Az éber Tudat fokozatosan fedezi fel a Természet és az univerzum minden titkát. Az ókori görögök ezért írták fel Delphoi Templomára az alábbi mondatot: NOSCE TE IPSUM, ami lefordítva azt jelenti, hogy „ISMERD MEG ÖNMAGAD”…
K.– Ha már éber a Tudatom, mire törekedhetnék még?
V.─ Amikor valaki fokozatosan felébreszti a Tudatot, úgy annál közelebb kerül a BELSŐ VALÓSÁGÁHOZ, amit a Gnózisban A LÉNY-nek nevezünk. Ez az út ahhoz, hogy egy napon elérjük azt, amit ÖNMAGUNK ÖNMEGVALÓSULÁSNAK, az istenivel való egyesülésnek nevezünk.
K. ─ Nos, ezer köszönet ezekért a magyarázatokért, most kezdem megtalálni az életem értelmét.
V.─ Gratulálok, barátom, gratulálok…..
Most adok nektek, kedves olvasók, néhány mondatot meditálásra:
„A saját tökéletlenség ismerete nagyon nagy tökéletesség.”
Fray Diego de Estella
„Nem ismerjük meg az embereket, ha hozzánk jönnek, meg kell látogatnunk őket ahhoz, hogy megtudjuk, milyenek valójában”.
Goethe
„Lehetetlen szeretni vagy gyűlölni valamit anélkül, hogy el ne kezdenénk megismerni”.
Leonardo da Vinci
„Jobban ismeri és féli a veszélyt az, akinek benne kell lennie”.
Quevedo
„Semmi sem olyan nehéz, mint megismerni önmagunkat”.
Tales de Mileto
HORAS NON NUMERO NISI SERENAS.
─„Csak a nyugodt órákat számolom”─.
KWEN KHAN KHU
