Nagyon kedves barátaim:
Elküldöm nektek ezt a metszetet, amelyet Philip Galle ─ 1537–1612 ─ adott ki, és amelynek néhány történész ezt a címet adta…
…EGY EMBER IMÁDKOZIK A TUDATHOZ
Leírom nektek a latinul és franciául megjelenő szöveget a lehetséges fordításával együtt:
Nempe mala occulto stabulant grauiora recessu
Intus: ibi fastus, mœror, liuorqúe malignus,
Turpis auarita, ac persuasio credula, mens'que
Conscia, crudeli distringunt pectora plaga.
Fordítás:
„Bizony, a gonoszok belül, egy rejtett menedéken lakoznak: ott a büszkeség, a bánat és a rosszindulatú irigység, az aljas kapzsiság és a hiszékeny meggyőződés és a tudatos elme kegyetlen sebekkel zaklatják az érzéseket.”
Or tous mes maux ne font qu´extreme dueil
Qu´vn cueur fidele endure en patience:
Mais le Remors l´ame afflige à outrance,
Par Auarice, Enuie, & triste Orgueil.
„De minden gonoszságom csupán olyan rendkívüli fájdalmat okoz, amelyet egy hűséges szív türelemmel visel: Viszont a bűnbánat mérhetetlenül gyötri a lelket, A Kapzsiság, a tétlenség, a végzetes büszkeség révén.”
A latin szavak minden szereplő felett balról jobbra:
Auaritia: Kapzsiság.
Conscientia: Tudat.
Opinio: Téves meggyőződés.
Homo: Ember.
Inuidia: Irigység.
Tristitia: Szomorúság.
Superbia: Büszkeség.
A második metszetnek alkotója, Maarten van Heemskerck adott címet…
…SUI NOTITIA HORRORES CONSCIA INCUTIT
─„A tudatos önismeret tudatos rémületet vált ki” ─
Ezt a második metszetet Maarten Van Heemskerck készítette, és a Dirck Volckertszoon Coornhert által 1550-ben kiadott tizennégy metszetből álló sorozat része, melynek címe: Jákob létrája, avagy az örök megváltáshoz vezető út allegóriája.
A meztelen férfi nézi magát egy tükörben, és egy vesszőnyaláb van a kezében.
Elemzés:
Kedves olvasók:
Az első metszet latin mondataival önelemzésre késztet minket, hogy vegyük észre, az Egónak bizony megvannak a maga zeg-zugai, rejtett helyei, ahol el szokott bújni, hogy tovább zaklasson minket pszichológiai trükkjeivel.
Az első metszeten látható, hogy az ÉN mennyire szeret csoportosan megjelenni és rátámadni szegény pszichénkre. Összegyűltek ott, mindegyikük a maga arroganciájával és beképzeltségével, miközben a humanoid nem tudja, melyikükhöz forduljon.
A HOMO címet viselő személy könyörögni látszik ahhoz a másikhoz, aki meztelen, és akit itt CONSCIENTIA-nak nevezünk, mintha segítséget kérne tőle, hogy megérthesse önmagát.
Kétségtelen, ahogy azt ez a metszet is jól leírja, mindezek az energetikai entitások intenzív, néha elviselhetetlen fájdalmakat okoznak szellemi testünkben, és bár próbálunk türelmesek lenni, ez nem jelenti azt, hogy a bűntudat nem tép szét minket erkölcsileg.
A második metszet, amely egy meztelen, önmagát tükörben szemlélő férfit ábrázol, félreérthetetlen utalást tesz arra, hogy pszichológiailag le kell vetkőznünk, hogy mélyen megértsük, kik vagyunk valójában, azaz, hogy eljussunk gyengeségeink valódi felfedezéséhez, hogy kijavíthassuk azokat. Így teszünk szert a valódi identitásra, a valódi képre és néhány valódi értékre.
Adok most nektek néhány mondatot, hogy reflektáljatok rajtuk:
„Hibáink megvédése vagy tagadása, mikor megdorgálnak minket, csak fokozza azokat.”
La Rochefoucauld
„A hibák legrosszabbika azt képzelni, hogy mentes vagy tőlük.”
Bottach
„Aki elviseli a hibáimat, az az én gazdám, még ha szolgám is.”
Goethe
„Néha sokkal nehezebb egyetlen hibát megsemmisíteni, mint száz erényt megszerezni.”
La Bruyere
„Gyengének lenni az igazi nyomorúság.”
Milton
ARS MORIENDI.
─A meghalás művészete─.
KWEN KHAN KHU
