Kedves olvas\u00f3k:<\/p>\n\n\n\n
Nagy \u00f6r\u00f6m\u00f6mre szolg\u00e1l eljuttatni hozz\u00e1tok Avat\u00e1runk- a Nt. Samael Aun Weor Mester – szavait ebben a sz\u00f6vegben, amely az Abraxas magazin 11. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg 1966 december\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Ez egy etikai, spiritu\u00e1lis, antropol\u00f3giai \u00e9s t\u00e1rsadalmi szempontb\u00f3l nagyon m\u00e9ly cikk. A c\u00edme:<\/p>\n\n\n\n
1. <\/em>Az \u00e9let a F\u00d6LD bolyg\u00f3n sok trilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg az \u00e9szaki sarkvid\u00e9ken, a SZENT SZIGETEN, amely egykor az egyenl\u00edt\u0151i r\u00e9gi\u00f3ban helyezkedett el\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n 2. F\u00f6ld bolyg\u00f3nk tengelye periodikus v\u00e1ltoz\u00e1snak elmozdul\u00e1snak van kit\u00e9ve, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben jelent\u0151sen megv\u00e1ltozik a p\u00f3lusok \u00e9s az egyenl\u00edt\u0151 helyzete az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat eredm\u00e9nyezve a klimatol\u00f3gi\u00e1ban,<\/em> amelyek \u00f6nmagukban k\u00e9pesek megmagyar\u00e1zni a j\u00e9gkorszaki jelens\u00e9geket, vagyis azokat a rendk\u00edv\u00fcli id\u0151szakokat, amelyeket a geol\u00f3gia bizony\u00edtott \u00e9s amelyek sor\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul Eur\u00f3pa d\u00e9li orsz\u00e1gait \u00e9s \u00c9szak Afrik\u00e1t \u00f6r\u00f6k h\u00f3 bor\u00edtotta, ahogyan manaps\u00e1g \u00e9vmilli\u00f3k \u00f3ta a sarkvid\u00e9keket, mik\u00f6zben Gr\u00f6nland, \u00c9szak-Amerika, Szib\u00e9ria, Spitzberg\u00e1k stb. sarkvid\u00e9ki r\u00e9gi\u00f3i tr\u00f3pusi h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletnek \u00f6rvendtek, amit a paleontol\u00f3gia m\u00e1ra m\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlann\u00e1 tett.<\/em><\/p>\n\n\n\n 3. A F\u00d6LD tengelyeinek forg\u00e1sa m\u00e1r bebizonyosodott, \u00e9s a mai p\u00f3lusok a tegnap egyenl\u00edt\u0151i voltak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 4. Megengedhetj\u00fck magunknak a luxust, hogy nevess\u00fcnk Darwin elm\u00e9letein \u00e9s a materialista tudom\u00e1ny protoplazm\u00e1j\u00e1n, de ostobas\u00e1g lenne g\u00fanyol\u00f3dnunk az ELS\u0150 EMBERI FAJON, ezen az eredeti PROTOPLAZMATIKUS fajon, amely a negyedik dimenzi\u00f3b\u00f3l emelkedett ki.<\/em><\/p>\n\n\n\n 5. N\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e1l\u00f3 b\u00f6lcs<\/em> titkos dokumentumokat tanulm\u00e1nyozva, saj\u00e1t maga meggy\u0151z\u0151dhetett arr\u00f3l, hogy az els\u0151 gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny az \u0151sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g GAZDAS\u00c1GI-SZELLEMI rendszere volt, egy csod\u00e1latos rendszer, amely sok milli\u00f3 \u00e9ven \u00e1t tartott.<\/em><\/p>\n\n\n\n 6. Az \u00e9szaki sarkvid\u00e9k PROTOPLAZMATIKUS faja egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt sem vad, sem f\u00e9lvad.<\/em><\/p>\n\n\n\n 7. Az EREDETI \u0150SI faj a negyedik dimenzi\u00f3 term\u00e9keny m\u00e9h\u00e9b\u0151l emelkedett ki f\u00e9lelmetes pszichikai er\u0151kkel felv\u00e9rtezve, amelyek \u00e1ltal a term\u00e9szet val\u00f3di KIR\u00c1LYAIV\u00c1 v\u00e1ltak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 8. Ennek a katasztrof\u00e1lis korszaknak, amelyben \u00e9l\u00fcnk, az OSTOBA MATERIALISTA TUD\u00d3SAI a K\u0151korszak \u0151seur\u00f3pai fajainak fosszilis maradv\u00e1nyait tanulm\u00e1nyozva ostoba felt\u00e9telez\u00e9sekbe bocs\u00e1tkoznak an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudn\u00e1k, hogy ezek a barlangi fajok nem a kezdetet, hanem a v\u00e9get jel\u00f6lik, mivel ezek az emberek <\/em>az utols\u00f3, m\u00e1r degener\u00e1l\u00f3dott maradv\u00e1nyai voltak annak a NEGYEDIK FAJNAK, amely egykor dics\u0151s\u00e9gesen ragyogott ATLANTISZ elmer\u00fclt kontinens\u00e9n.<\/em><\/p>\n\n\n\n 9. Az \u00e9szaki sarkvid\u00e9k eredeti \u0151sember\u00e9nek soha nem kellett felfedeznie a t\u00fczet, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen ismerte, \u00e9s tudta, hogyan kell azt intelligensen haszn\u00e1lni.<\/em><\/p>\n\n\n\n 10. Az eredeti \u0151sember soha nem tal\u00e1lta fel az \u00edjat \u00e9s a nyilat; e tal\u00e1lm\u00e1ny feltal\u00e1l\u00f3i a HARMADIK FAJ emberei voltak, annak a hatalmas kontinensnek a gigantikus lak\u00f3i, amely a Csendes-\u00f3ce\u00e1non l\u00e9tezett, \u00e9s amelyet MU, majd k\u00e9s\u0151bb LEM\u00daRIA n\u00e9ven ismertek.<\/em><\/p>\n\n\n\n 11. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s megel\u0151zte a vad\u00e1szatot; a Lem\u00fariaiak els\u0151sorban f\u00f6ldm\u0171vel\u0151k, az Atlantisziak pedig alapvet\u0151en vad\u00e1szok voltak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 12. Nem igaz az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a vad\u00e1szat fejl\u0151d\u00e9se id\u00e9zte el\u0151 az \u0151si \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1t. A Lem\u00farok nem els\u0151sorban vad\u00e1szattal foglalkoztak, mindazon\u00e1ltal ny\u00e1jak p\u00e1sztorai voltak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 13. Az \u0151si \u00e1llattart\u00e1s megel\u0151zte a vad\u00e1szatot; az Atlantisziak \u00e9s a Lem\u00farok m\u00e1r azel\u0151tt h\u00e1zias\u00edtott\u00e1k az \u00e1llatokat, hogy a vad\u00e1szat kialakult volna a vil\u00e1gon.<\/em><\/p>\n\n\n\n 14. A mez\u0151gazdas\u00e1gnak mindig is voltak hull\u00e1mv\u00f6lgyei. Az \u00e1llatok vontat\u00f3er\u0151k\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lata m\u00e1r az \u0151sid\u0151k \u00f3ta termel\u00e9kenyebb\u00e9 tette a f\u00f6ldm\u0171vesek munk\u00e1j\u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n 15. <\/em>\u00c9vmilli\u00f3kkal a j\u00f3l ismert K\u0151korszak el\u0151tt az Atlantisziak \u00e9s a Lem\u00farok megtanult\u00e1k az \u00e1llatokat mez\u0151gazdas\u00e1gi g\u00e9pekkel helyettes\u00edteni.<\/em><\/p>\n\n\n\n 16. A termel\u00e9si kapcsolatok az \u0151si t\u00e1rsadalmakban mindig a t\u00e1rsadalmi \u00e9s szellemi kapcsolatok eredm\u00e9nye volt.<\/em><\/p>\n\n\n\n 17. Lem\u00faria f\u00f6ldm\u0171ves t\u00f6rzseiben a munkaeszk\u00f6z\u00f6k mindig k\u00f6z\u00f6s tulajdonban voltak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 18. A lem\u00fariai v\u00e1rosokban \u00e9l\u0151 emberek munkaeszk\u00f6zei n\u00e9ha k\u00f6z\u00f6s, n\u00e9ha mag\u00e1ntulajdonban voltak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 19. A lem\u00fariai \u00e9s atlantiszi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek munkaeszk\u00f6zei milli\u00f3szor t\u00f6k\u00e9letesebbek voltak, mint azok, amelyekkel most, ebben a huszadik sz\u00e1zadban rendelkez\u00fcnk.<\/em><\/p>\n\n\n\n 20. Ha az \u0151sember olyan gyenge \u00e9s tehetetlen lett volna, mint amilyennek azt a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus<\/em> b\u00e1rgy\u00fa fanatikusai lefestik, alul maradt volna a vad\u00e1llatokkal \u00e9s a term\u00e9szettel v\u00edvott nagyon egyenl\u0151tlen harcban \u00e9s kev\u00e9s vagy egy\u00e1ltal\u00e1n semmi haszna nem lett volna a t\u00f6rzsekben vagy csoportokban val\u00f3 \u00e9letm\u00f3db\u00f3l.<\/em><\/p>\n\n\n\n 21. Minden t\u00f6rzsben mindig lehets\u00e9ges volt a vad\u00e1szat, hal\u00e1szat term\u00e9keinek, az \u00e9lelmiszerek stb. k\u00f6z\u00f6s kezel\u00e9se, am\u00edg a t\u00f6rzsf\u0151n\u00f6k, a korm\u00e1nyzat tiszteletben tudta tartani a dolgokat, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagyon\u00e1t; de amikor a HAT\u00d3S\u00c1G birtokba veszi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagyon\u00e1t, ez a rendszer sajn\u00e1latosan megbukik.<\/em><\/p>\n\n\n\n 22. A primit\u00edv t\u00e1rsadalomban a term\u00e9keny \u00e9s kreat\u00edv munka b\u0151s\u00e9ges t\u00f6bbleteket hozott l\u00e9tre k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az egyszer\u0171 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si rendszernek, vagyis sokan v\u00e9gezt\u00e9k ugyanazt a munk\u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n 23. Ott nem l\u00e9tezett az ember ember \u00e1ltali kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sa, \u00e9s a t\u00f6rzs tagjai gond n\u00e9lk\u00fcl megosztott\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9lelmet.<\/em><\/p>\n\n\n\n 24. Tejesen t\u00e9ves azt \u00e1ll\u00edtani, hogy az ember a MAJOMT\u00d3L sz\u00e1rmazik; az igazs\u00e1g az, hogy a MAJOM az ember gyermeke; az ember \u00e9s a term\u00e9szet bizonyos vad\u00e1llatainak kevered\u00e9s\u00e9nek az eredm\u00e9nye, k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/em><\/p>\n\n\n\n 25. A f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k mindig is, m\u00e1r j\u00f3val a gazdas\u00e1gok kialakul\u00e1sa el\u0151tt csoportokba t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ra.<\/em><\/p>\n\n\n\n 26. Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy kezdetben csak a t\u00f6rzs tagjai, a rokoni k\u00f6tel\u00e9kek \u00e1ltal egyes\u00edtett emberek csoportosultak munk\u00e1ra.<\/em><\/p>\n\n\n\n 27. A munkaeszk\u00f6z\u00f6k t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s\u00e9vel a csoportokban kialakult a term\u00e9szetes munkamegoszt\u00e1s: a leg\u00fcgyesebb, legintelligensebb, a technikailag k\u00e9pzettebb munk\u00e1sok \u00fagy ma, ak\u00e1rcsak tegnap, mint tizennyolcmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt, k\u00e9pesek voltak mez\u0151gazdas\u00e1gi g\u00e9peket, bonyolult szersz\u00e1mokat kezelni, m\u00edg a kev\u00e9sb\u00e9 \u00fcgyesek egyszer\u0171 munk\u00e1kat v\u00e9geztek.<\/em><\/p>\n\n\n\n 28. A munkamegoszt\u00e1s minden korban l\u00e9tezett, mert mindig is l\u00e9teztek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa munk\u00e1k: f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s vagy p\u00e1sztorkod\u00e1s, vad\u00e1szat, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9zi munk\u00e1k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ipar\u00e1gak stb.<\/em><\/p>\n\n\n\n 29. A f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 \u00e9s p\u00e1sztorkod\u00f3 t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tti megoszt\u00e1s ma is ugyan\u00fagy l\u00e9tezik, mint h\u00fasz vagy harmincmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt. Az Amazonasz \u00e9s Afrika m\u00e9ly dzsungeleiben sz\u00e1mos t\u00f6rzs \u00e9l, egyesek f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel, m\u00e1sok \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9ssel vagy vad\u00e1szattal foglalkoznak.<\/em><\/p>\n\n\n\n 30. A t\u00e1rsadalmi munkamegoszt\u00e1s mindig is l\u00e9tezett, \u00e9s egyid\u0151s az emberis\u00e9ggel.<\/em><\/p>\n\n\n\n 31. Ma, ak\u00e1rcsak tegnap \u00e9s minden korban, a t\u00e1rsadalmi munkamegoszt\u00e1s n\u00f6veli a munka termel\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t; minden orsz\u00e1gban, minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, mindig van egy bizonyos felesleg, bizonyos t\u00f6bblet egyes term\u00e9kekb\u0151l \u00e9s bizonyos kereslet m\u00e1sok ir\u00e1nt; ez mindig megteremtette az alapokat a cserekereskedelemhez.<\/em><\/p>\n\n\n\n 32. <\/em>Az embereknek minden id\u0151ben, minden korban voltak evol\u00faci\u00f3s \u00e9s invol\u00faci\u00f3s, a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a barb\u00e1rs\u00e1g ciklusai, \u00e9s minden K\u0151korszak ut\u00e1n \u00fajra \u00e9s \u00fajra megtanult\u00e1k megolvasztani a f\u00e9meket, valamint vasb\u00f3l vagy bronzb\u00f3l eszk\u00f6z\u00f6ket, fegyvereket \u00e9s ed\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edteni.<\/em><\/p>\n\n\n\n 33. A mai emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ipar\u00e1gai fejlettebb form\u00e1ban l\u00e9teztek Atlantisz \u00e9s Lem\u00faria els\u00fcllyedt kontinensein.<\/em><\/p>\n\n\n\n 34. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a termel\u0151er\u0151k fejl\u0151d\u00e9se mindig n\u00f6veli az ember termel\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s ma, ak\u00e1rcsak a m\u00faltban, mindig t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb fogyaszt\u00e1si cikket biztos\u00edt sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em><\/p>\n\n\n\n 35. A kollekt\u00edv munka kollekt\u00edv t\u0151k\u00e9t hozott l\u00e9tre. Az egy\u00e9ni munka egy\u00e9ni t\u0151k\u00e9t hozott l\u00e9tre.<\/em><\/p>\n\n\n\n 36. Az EGY\u00c9NI t\u0151ke n\u00f6veked\u00e9se val\u00f3j\u00e1ban megteremtette a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get gazdagok \u00e9s szeg\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.<\/em><\/p>\n\n\n\n 37. Ahogy a termel\u0151er\u0151k fejl\u0151dtek, az egy\u00e9n t\u00f6bbet halmozott fel, mint amennyire val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9ge volt a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s ekkor rabszolg\u00e1kat v\u00e1s\u00e1rolt a birtok\u00e1hoz, adott munk\u00e1t m\u00e1soknak, urat \u00e9s parancsol\u00f3t csin\u00e1lt mag\u00e1b\u00f3l. \u00cdgy jelent meg az EMBER EMBER \u00c1LTALI KIZS\u00c1KM\u00c1NYOL\u00c1SA a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9n.<\/em><\/p>\n\n\n\n Samael Aun Weor<\/em><\/p>\n\n\n\n Most adok sz\u00e1motokra n\u00e9h\u00e1ny mondatot az elm\u00e9lked\u00e9shez, kedves olvas\u00f3k:<\/p>\n\n\n\n \u201eA lelkiismeret a l\u00e9lek hangja, a szenved\u00e9lyek a test\u00e9. A tudatnak t\u00f6bb mint ezer nyelve van.\u201d<\/em> \u201eA lelkiismeret\u00fcnk egy t\u00e9vedhetetlen b\u00edr\u00f3, ameddig meg nem \u00f6lt\u00fck.”<\/em> \u201eA tiszta lelkiismeret a legjobb t\u00f6rv\u00e9ny”.<\/em> \u201eEgyet\u00e9rt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezhet sem j\u00f3l korm\u00e1nyzott \u00e1llam, sem j\u00f3l ir\u00e1ny\u00edtott h\u00e1z.”<\/em> A LEGFELS\u0150BB \u00c9P\u00cdT\u00c9SZ KI\u00c1RAML\u00c1SAI SEG\u00cdTSENEK MINDANNYI\u00d3TOKNAK MEGTEREMTENI LELKETEK TEMPLOM\u00c1T.<\/p>\n\n\n\n KWEN KHAN KHU<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Nagy \u00f6r\u00f6m\u00f6mre szolg\u00e1l eljuttatni hozz\u00e1tok Avat\u00e1runk- a Nt. Samael Aun Weor Mester – szavait ebben a sz\u00f6vegben, amely az Abraxas magazin 11. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg 1966 december\u00e9ben.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":16466,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[365,369,473],"tags":[],"contenido":[372],"fuente":[49],"pilar":[],"fase":[],"conferencia":[],"read_online":[],"author_tax":[396],"class_list":["post-31491","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-aktualitas","category-antropologia-hu","category-uzenetei-nt-kwen-khan-khu","contenido-cikkek","fuente-maestro","author_tax-nt-kwen-khan-khu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31491","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=31491"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31491\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":31495,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31491\/revisions\/31495"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/16466"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=31491"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=31491"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=31491"},{"taxonomy":"contenido","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/contenido?post=31491"},{"taxonomy":"fuente","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fuente?post=31491"},{"taxonomy":"pilar","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pilar?post=31491"},{"taxonomy":"fase","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fase?post=31491"},{"taxonomy":"conferencia","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/conferencia?post=31491"},{"taxonomy":"read_online","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/read_online?post=31491"},{"taxonomy":"author_tax","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/author_tax?post=31491"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Shakespeare<\/em><\/p>\n\n\n\n
Balzac<\/em><\/p>\n\n\n\n
Szol\u00f3n<\/em><\/p>\n\n\n\n
Xenophon<\/em><\/p>\n\n\n\n