{"id":30603,"date":"2023-08-25T23:14:55","date_gmt":"2023-08-26T02:14:55","guid":{"rendered":"https:\/\/vopus.org\/numerologia-de-la-naturaleza\/"},"modified":"2023-09-04T13:14:28","modified_gmt":"2023-09-04T16:14:28","slug":"a-termeszet-szammisztikaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/vopus.org\/hu\/a-termeszet-szammisztikaja\/","title":{"rendered":"A term\u00e9szet sz\u00e1mmisztik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"\n

Kedves olvas\u00f3k!

Ezt a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 metszetet k\u00fcld\u00f6m \u00f6n\u00f6knek, amely egy m\u0171 c\u00edmlapj\u00e1n szerepel, amelynek c\u00edme\u2026<\/p>\n\n\n\n

\u2026A TERM\u00c9SZET SZ\u00c1MMISZTIK\u00c1JA<\/h2>\n\n\n
\n
\"A
A term\u00e9szet sz\u00e1mmisztik\u00e1ja<\/em>, Karl Von Eckartshausen<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n

El\u0151sz\u00f6r is, mondjuk el, hogy ez a metszet Karl Von Eckartshausen<\/strong> munk\u00e1ja, aki 1752 \u00e9s 1803 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt. A szerz\u0151 term\u00e9keny n\u00e9met \u00edr\u00f3, misztikus, filoz\u00f3fus \u00e9s teoz\u00f3fus volt. Nagy hat\u00e1ssal volt az okkultizmusra N\u00e9metorsz\u00e1gban, Angli\u00e1ban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban. Legismertebb m\u0171vei k\u00f6z\u00e9 tartoznak: Isten a legtiszt\u00e1bb szeretet \u2500 Gott ist die reinte liebe,1790 \u2500 <\/strong>\u00e9s A felh\u0151 a szent\u00e9ly felett \u2500 Die wolke \u00fcber dem heiligtum,1802 \u2500<\/strong>, amely m\u0171 magas rangot kapott az Arany Hajnal \u2500 „Golden Dawn<\/strong>” \u2500 hermetikus rendben.<\/p>\n\n\n\n

\u00dagy t\u0171nik, hogy Eckartshausen<\/strong> kapcsolatban \u00e1llt az Adam Weishaupt <\/strong>\u00e1ltal alap\u00edtott Illumin\u00e1tus<\/strong> renddel is, amelyhez egykor csatlakozott, de r\u00f6viddel azut\u00e1n visszavonta tags\u00e1g\u00e1t, hogy felfedezte, hogy ez a rend csak az emberi \u00e9rtelem r\u00e9v\u00e9n ismeri el a megvil\u00e1gosod\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n

A Gn\u00f3zis r\u00e9v\u00e9n ma m\u00e1r tudjuk, hogy az Arany Hajnal <\/strong>rendje oltalmazta Aleister Crowley fekete m\u00e1gust; ugyanakkor szerz\u0151nk, Eckartshausen<\/strong> nem azokban az id\u0151kben \u00e9lt.<\/p>\n\n\n\n

Ahogy bel\u00e9p\u00fcnk ezen metszet le\u00edr\u00e1s\u00e1ba, amit el\u0151sz\u00f6r megfigyel\u00fcnk, az egy nap<\/strong>, amely a t\u00e9ren kereszt\u00fcl k\u00fcldi sugarait, f\u00e9nykateg\u00f3ri\u00e1t alkotva \u00e9s amelyek 1-t\u0151l 10-ig vannak felosztva \u00e9s sz\u00e1mozva. Ezek a sugarak, t\u00fcrelmes olvas\u00f3, a Kabbala T\u00edz Szefirotj\u00e1ra<\/strong> utalnak, amelyek rendezett m\u00f3don alkotj\u00e1k a kozmoszokat. Meg kell \u00e9rteni, hogy a nap, amelyre utalunk, a Szent Abszol\u00fat Nap<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n

\n
\"A<\/figure><\/div>\n\n\n

Ezut\u00e1n ennek a metszetnek a jobb oldal\u00e1n tal\u00e1lunk egy l\u00e9nyt, akir\u0151l nem tudjuk, hogy f\u00e9rfi vagy n\u0151, de azt tudjuk, hogy a Gn\u00f3zis Demiurguszait<\/strong>, vagyis a teremt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kir\u00e1lys\u00e1gaiban a teremt\u00e9s rektoraik\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 isteni hierarchi\u00e1kat jelk\u00e9pezi. Ez\u00e9rt l\u00e1tjuk, hogy a napsugarakat ebbe vagy abba az ir\u00e1nyba tereli. Ugyan\u00edgy ennek a szol\u00e1ris hierarchi\u00e1nak az egyik kez\u00e9ben egy k\u00f6rz\u0151 van, \u00e9s ezzel egy csecsem\u0151t vagy gyermeket m\u00e9r meg, aki a kozmikus sz\u00ednpadra telep\u00edtett emberi lelkekk\u00e9nt szolg\u00e1l, amely lelkeket a szent egy\u00e9nek vagy Elohimok<\/strong> utas\u00edt\u00e1sai fognak ir\u00e1ny\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n

A napsugarak feloszt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, alul egy f\u00e9lg\u00f6mb\u00f6t l\u00e1tunk, amely a mi vil\u00e1gunkat mutatja, azt a helyet, ahol a krist\u00e1lyosodott h\u00e1romdimenzi\u00f3s \u00e9let megjelen\u00e9se megt\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n

\n
\"A<\/figure><\/div>\n\n\n

Majd ezt a metszetet k\u00f6vet\u0151, n\u00e9met szavakkal teli oldalon az \u00e1llati kir\u00e1lys\u00e1g teremtm\u00e9nyeit l\u00e1tjuk, a legalacsonyabb rend\u0171t\u0151l \u2500 sert\u00e9s \u2500 a legfejlettebbig \u2500 mint a l\u00f3 \u2500, majd egy olyan l\u00e9nyt, amely \u00fagy n\u00e9z ki, mintha az \u00e1llat \u00e9s az ember kever\u00e9ke lenne, mintha azt mondan\u00e1, hogy az \u00e9let megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak isteni terve m\u00e1r folyamatban van.<\/p>\n\n\n\n

Ennek a m\u00e1sik k\u00e9pnek a h\u00e1tter\u00e9ben egy sziv\u00e1rv\u00e1nyt<\/strong> l\u00e1tunk, mint az emberi \u00e9s az isteni sz\u00f6vets\u00e9g szimb\u00f3lum\u00e1t.<\/p>\n\n\n

\n
\"Numerolog\u00eda<\/figure><\/div>\n\n\n

Van egy latin mondat, amely \u00edgy hangzik: Bruta non numerant<\/em><\/strong>,<\/em> \u00e9s amelyet \u00fagy kell ford\u00edtani, hogy „A buta dolgok nem kifizet\u0151d\u0151ek”<\/strong>, ami azt jelenti, hogy ami nem \u00e9ri el a L\u00c9NY objekt\u00edv ok\u00e1t,<\/strong> az nem fog \u00e9rt\u00e9kes gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t teremni.<\/p>\n\n\n\n

K\u00fcld\u00f6k \u00f6n\u00f6knek, kedves olvas\u00f3k, n\u00e9h\u00e1ny mondatot, amelyekre \u00fagy gondolom, hogy \u00e9rdemes odafigyeln\u00fcnk:<\/p>\n\n\n\n

\u201eA b\u00f6lcsess\u00e9g nem m\u00e1s, mint a boldogs\u00e1g tudom\u00e1nya”.<\/em><\/strong>
Diderot<\/p>\n\n\n\n

\u201eA tan\u00edt\u00e1s b\u00fcszke arra, hogy tud dolgokat; a b\u00f6lcsess\u00e9g al\u00e1zatos, mert nem tud t\u00f6bbet”.<\/em><\/strong>
Cowper<\/p>\n\n\n\n


\u201eHa fiatalon nem \u00fcltetj\u00fck el a b\u00f6lcsess\u00e9g f\u00e1j\u00e1t, \u00f6regkorunkban nem k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zhet \u00e1rny\u00e9kot”.<\/em><\/strong>
Lord Chesterfield<\/p>\n\n\n\n

\u201eGondolkodni \u00e9s cselekedni, cselekedni \u00e9s gondolkodni, ez minden b\u00f6lcsess\u00e9g \u00f6sszess\u00e9ge”.<\/em><\/strong>
Goethe<\/p>\n\n\n\n

\u201eA b\u00f6lcs ember eml\u00e9kszik a m\u00faltra, \u00e9lvezi a jelent \u00e9s el\u0151re l\u00e1tja a j\u00f6v\u0151t.”<\/em><\/strong>
Szokrat\u00e9sz<\/p>\n\n\n\n

FINIS CORONAT OPUS.<\/strong>
\u2500”A v\u00e9g megkoron\u00e1zza a m\u0171vet”\u2500. <\/p>\n\n\n\n

KWEN KHAN KHU
Nemzetk\u00f6zi Koordin\u00e1tor<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ezt a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 metszetet k\u00fcld\u00f6m \u00f6n\u00f6knek, amely egy m\u0171 c\u00edmlapj\u00e1n szerepel, amelynek c\u00edme A term\u00e9szet sz\u00e1mmisztik\u00e1ja<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":30547,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[426,429,481,473],"tags":[637,497,498,532],"contenido":[372],"fuente":[],"pilar":[],"fase":[],"conferencia":[],"read_online":[],"author_tax":[396],"class_list":["post-30603","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-metafizika-hu","category-misztika","category-egyetemes-szimbolumok","category-uzenetei-nt-kwen-khan-khu","tag-esoterismo-hu","tag-mensajes-del-v-m-kwen-khan-khu-hu","tag-arte-hu","tag-simbolismo-hu","contenido-cikkek","author_tax-nt-kwen-khan-khu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30603","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=30603"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30603\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":30605,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30603\/revisions\/30605"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/30547"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=30603"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=30603"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=30603"},{"taxonomy":"contenido","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/contenido?post=30603"},{"taxonomy":"fuente","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fuente?post=30603"},{"taxonomy":"pilar","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pilar?post=30603"},{"taxonomy":"fase","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fase?post=30603"},{"taxonomy":"conferencia","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/conferencia?post=30603"},{"taxonomy":"read_online","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/read_online?post=30603"},{"taxonomy":"author_tax","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/author_tax?post=30603"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}