{"id":25131,"date":"2023-06-17T21:11:45","date_gmt":"2023-06-18T00:11:45","guid":{"rendered":"https:\/\/vopus.org\/las-contradicciones-del-ego-animal\/"},"modified":"2023-06-17T21:11:49","modified_gmt":"2023-06-18T00:11:49","slug":"az-allati-en-ellentmondasai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/vopus.org\/hu\/az-allati-en-ellentmondasai\/","title":{"rendered":"Az \u00e1llati \u00e9n ellentmond\u00e1sai"},"content":{"rendered":"\n<p>Kedves olvas\u00f3k!<\/p>\n\n\n\n<p>Nagy \u00f6r\u00f6mmel k\u00fcld\u00f6m el \u00d6n\u00f6knek a jelen metszetet, amelynek azt a gnosztikus c\u00edmet adjuk\u2026<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading has-text-align-center\">\u2026AZ \u00c1LLATI \u00c9N ELLENTMOND\u00c1SAI\u2026<\/h2>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/vopus.org\/wp-content\/uploads\/2023\/04\/las-contradicciones-del-ego-animal-960x1487.jpg\" alt=\"Az \u00e1llati \u00e9n ellentmond\u00e1sai\" class=\"wp-image-24318\" width=\"480\" height=\"744\" title=\"Az \u00e1llati \u00e9n ellentmond\u00e1sai\" srcset=\"https:\/\/vopus.org\/wp-content\/uploads\/2023\/04\/las-contradicciones-del-ego-animal-960x1487.jpg 960w, https:\/\/vopus.org\/wp-content\/uploads\/2023\/04\/las-contradicciones-del-ego-animal-480x743.jpg 480w, https:\/\/vopus.org\/wp-content\/uploads\/2023\/04\/las-contradicciones-del-ego-animal-768x1190.jpg 768w, https:\/\/vopus.org\/wp-content\/uploads\/2023\/04\/las-contradicciones-del-ego-animal-600x929.jpg 600w, https:\/\/vopus.org\/wp-content\/uploads\/2023\/04\/las-contradicciones-del-ego-animal.jpg 575w\" sizes=\"(max-width: 480px) 100vw, 480px\" \/><\/figure><\/div>\n\n\n<p>Ennek a csod\u00e1latos metszetnek a tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz mindenekel\u0151tt azt kell mondanunk, hogy 1575-1618 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s a Rijksmuseumban tal\u00e1lhat\u00f3, Amszterdam v\u00e1ros\u00e1ban \u2500 Hollandi\u00e1ban \u2500.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a metszet egy sz\u00f6rnyet \u00e1br\u00e1zol, amelynek n\u00e9gy l\u00e1ba, n\u00e9gy karja \u00e9s \u00f6t feje van. Mindegyik fej egy emberi aberr\u00e1ci\u00f3t jelk\u00e9pez. Kez\u00e9ben szint\u00e9n gonosz jellegzetess\u00e9geket hordoz.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy ideig ezt a metszetet a k\u00e1lvinist\u00e1k egy Jacobus Arminius nev\u0171 szem\u00e9ly t\u00e1mad\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k, aki vall\u00e1si csoportokat hozott l\u00e9tre K\u00e1lvin \u00e9s a tan\u00edt\u00e1sa ellen. Az arminianizmus a 17. sz\u00e1zad k\u00f6r\u00fcl sz\u00fcletett meg N\u00e9metalf\u00f6ld\u00f6n a k\u00e1lvinizmusra adott reakci\u00f3k\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1mde a Gn\u00f3zis r\u00e9v\u00e9n m\u00e9lyebbre hatolhatunk, \u00e9s arra \u00f6sszpontos\u00edthatunk, amit az \u00c9N T\u00d6BBSZ\u00d6R\u00d6SS\u00c9G\u00c9NEK nevez\u00fcnk, amely egy sz\u00f6rnyetegk\u00e9nt teljes egyens\u00falytalans\u00e1got teremt a pszich\u00e9nkben, \u00e9s ellentmond a vall\u00e1sok magasztos parancsainak.<\/p>\n\n\n\n<p>El\u0151sz\u00f6r is mag\u00e1ra a sz\u00f6rnyre kell \u00f6sszpontos\u00edtanunk, amely a mellkas\u00e1n a <strong><em>WARMINIAEN<\/em><\/strong> sz\u00f3t viseli. Ez a sz\u00f3 az arminianizmus tan\u00e1nak megcs\u00fafol\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p>Most ennek a sz\u00f6rnyetegnek az \u00f6t fej\u00e9t elemezve el\u0151sz\u00f6r azt figyelj\u00fck meg, amelyik emberi megjelen\u00e9s\u0171, \u00e9s amely maszkot visel a h\u00e1toldal\u00e1n. Egy ilyen maszk annak a <strong>szem\u00e9lyis\u00e9gnek<\/strong> a szimb\u00f3luma, amelyet minden l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnkben megalkotunk. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen el kell mondanunk, hogy ezt a fejet a <strong><em>FRAUS<\/em><\/strong> sz\u00f3 k\u00eds\u00e9ri, r\u00e1mutatv\u00e1n, hogy milyen <strong>csal\u00f3k vagyunk a Szol\u00e1ris Hierarchi\u00e1k el\u0151tt<\/strong>. Ennek a fejnek a m\u00e1sik r\u00e9sze k\u00f6zvetlen\u00fcl egy m\u00e1sik fejre n\u00e9z, amely \u00e1llatias form\u00e1j\u00fa, \u00e9s amelyet a latin <strong><em>SEDITIO<\/em><\/strong> sz\u00f3 k\u00eds\u00e9r, amelyet <strong>\u201efelkel\u00e9s<\/strong>&#8222;-nek vagy <strong>\u201el\u00e1zad\u00e1s<\/strong>&#8222;-nak kell ford\u00edtani; ez a fej tal\u00e1n a folyamatos l\u00e1zad\u00e1sra mutat, amely az elm\u00e9nket az antit\u00e9zisek harc\u00e1ban tartja.<\/p>\n\n\n\n<p>Ezut\u00e1n l\u00e1thatjuk, hogy van egy m\u00e1sik emberszab\u00e1s\u00fa fej, amely olyan sz\u00f6veget vagy k\u00f6nyvet olvas, amelyet a sz\u00f6rny az egyik karj\u00e1val tart. Ezen fej f\u00f6l\u00f6tt egy m\u00e1sik latin sz\u00f3t tal\u00e1lunk, ebben az esetben az <strong><em>OPINIO <\/em><\/strong>sz\u00f3t mondja nek\u00fcnk, egy olyan sz\u00f3t, amelyet <strong>\u201ev\u00e9lem\u00e9nynek\u201d<\/strong> vagy <strong>\u201ev\u00e9lem\u00e9nyeknek\u201d<\/strong> kell ford\u00edtanunk. \u00c1llati elm\u00e9nknek \u00e9ppen ez a feladata, mindig meger\u0151s\u00edti azokat a v\u00e9lem\u00e9nyeket, amelyeknek k\u00e9s\u0151bb \u00f6nmaga mond ellent m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyekkel.<\/p>\n\n\n\n<p>A sz\u00f6rny t\u00f6rzs\u00e9nek m\u00e1sik oldal\u00e1n el\u0151sz\u00f6r egy diszn\u00f3ra eml\u00e9keztet\u0151 fejet tal\u00e1lunk. Ezt a fejet a latin <strong><em>ATE\u00d3THS<\/em><\/strong> sz\u00f3 k\u00eds\u00e9ri, ami <strong>ateizmust <\/strong>jelent. Mindannyian, akik szeretj\u00fck a Gn\u00f3zist, nagyon j\u00f3l tudjuk, hogy az ateizmus a kalki\u00e1nus szem\u00e9lyis\u00e9gekre jellemz\u0151, tele vannak fogalmakkal \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letekkel, amelyekb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak, ez az ateizmus olyan, mint egy diszn\u00f3, amely istenk\u00e1roml\u00e1ssal \u00e9s mindannak a tagad\u00e1s\u00e1val t\u00e1pl\u00e1lkozik, aminek istenis\u00e9g szaga van.<\/p>\n\n\n\n<p>Az ateizmust szimboliz\u00e1l\u00f3 fej alatt egy m\u00e1sik fejet l\u00e1tunk, amely szint\u00e9n egyfajta emberi kin\u00e9zettel rendelkezik. Ezt a fejet k\u00e9t kisebb kar \u00e9s a sz\u00f6rnyeteg harmadik karja k\u00eds\u00e9ri, \u00e9s ezekkel a v\u00e9gtagokkal er\u0151sen megragad egy zs\u00e1k p\u00e9nzt. Ezt a m\u00e1sik fejet k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f3 az <strong><em>AVARITIA<\/em><\/strong>, amelyet <strong>\u201ekapzsis\u00e1gnak\u201d <\/strong>kell ford\u00edtani. Ez azt mutatja, hogy sajnos a f\u00f6ldi humanoidok az \u00e9let\u00fcket az anyagi gazdags\u00e1g, javak felkutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kes dolgok felhalmoz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k fel. Ilyen a kapzsis\u00e1g, kedves olvas\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<p>Nos rendben, amikor le\u00edrjuk a sz\u00f6rnyeteget \u00e9s az \u0151 \u00f6lt\u00f6z\u00e9k\u00e9t, egy kend\u0151 h\u00edvja fel figyelm\u00fcnket, amely a sz\u00f6rnyeteg nemi szerv\u00e9n\u00e9l egy <strong>csom\u00f3t<\/strong> alkot. Ezen a sz\u00f6veten k\u00e9t latin sz\u00f3 jelenik meg, nevezetesen: <strong><em>VELAMEN NEQUITIAE<\/em><\/strong>, ford\u00edt\u00e1sa: <strong>\u201ea romlotts\u00e1g f\u00e1tyla<\/strong>&#8222;. Ahogy a Gn\u00f3zis hangs\u00falyozza sz\u00e1munkra, az \u00c9n mindig jelen van szerves g\u00e9pezet\u00fcnk \u00f6t k\u00f6zpontj\u00e1ban, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szexu\u00e1lis k\u00f6zpontban, amely a <strong>par\u00e1znas\u00e1g vagy romlotts\u00e1g<\/strong> aberr\u00e1lt b\u0171ne \u00e1ltal v\u00e1mpiriz\u00e1lja a szexualit\u00e1sunkat.<\/p>\n\n\n\n<p>A sz\u00f6rnyeteg egyik kez\u00e9ben l\u00e1thatjuk, hogy egy t\u0151rrel \u00e1tsz\u00fart sz\u00edvet tart. A metszetnek ezt a r\u00e9sz\u00e9t a latin <strong><em>INVIDIA<\/em><\/strong> sz\u00f3 k\u00eds\u00e9ri. Az irigys\u00e9g, t\u00fcrelmes olvas\u00f3, mindig jelen van sok h\u0171s\u00e9g\u00e1rul\u00e1s m\u00e9ly\u00e9n, ez\u00e9rt gener\u00e1l mindenf\u00e9le konfliktust az emberi t\u00f6megek k\u00f6z\u00f6tt. Minden transzcendent\u00e1lis eszm\u00e9nyt az irigys\u00e9g puszt\u00edt el, amikor a tettek mezej\u00e9re l\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n<p>Ha megn\u00e9zz\u00fck a sz\u00f6rny m\u00e1sodik jobb karj\u00e1t, l\u00e1thatjuk, hogy a kez\u00e9ben egy kardot tart. Ezen kardot a latin <strong><em>BELLUM <\/em><\/strong>sz\u00f3 k\u00eds\u00e9ri, ford\u00edt\u00e1sa: <strong>\u201eh\u00e1bor\u00fa<\/strong>\u201d. Mindezek a borzaszt\u00f3 jellemz\u0151k azok, amelyek a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a v\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 h\u00e1bor\u00fakat okozz\u00e1k t\u00e1rsadalmainkban. Emiatt ez a metszet alul egy <strong>bab\u00e9r\u00e1gat<\/strong> mutat be, amelyet az <strong>\u00c9N <\/strong>sz\u00f6rnyetege eltapos. \u00c1ltal\u00e1ban minden h\u00e1bor\u00fa <strong>egoista<\/strong> eredet\u0171, m\u00e9g akkor is, ha azokat a demokr\u00e1ci\u00e1k helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sak\u00e9nt vagy az emberi entit\u00e1s felszabad\u00edt\u00e1sak\u00e9nt mutatj\u00e1k be. Ez a nagy hazugs\u00e1g, amely mindenf\u00e9le h\u00e1bor\u00faban rejt\u0151zik.<\/p>\n\n\n\n<p>Ugyan\u00edgy, \u00e9s nagyon sajn\u00e1latosan, megjelenik egy kard, az igazs\u00e1goss\u00e1g kardja, kett\u00e9 t\u00f6rve. M\u00e1s sz\u00f3val, azt mondj\u00e1k nek\u00fcnk, hogy az igazs\u00e1goss\u00e1g a pszichol\u00f3giai aggreg\u00e1tumaink t\u00e9nyked\u00e9se \u00e1ltal elt\u00f6rik, megsemmis\u00fcl, darabokra szakad. Ez az oka a vil\u00e1gunkban uralkod\u00f3 rendetlens\u00e9gnek. A m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g ezen sz\u00e9tt\u00f6rt szimb\u00f3luma mellett a latin <strong><em>IUSTICIA <\/em><\/strong>sz\u00f3 \u00e1ll, amelyet <strong>\u201eigazs\u00e1goss\u00e1gk\u00e9nt<\/strong>&#8221; kell \u00e9rtelmezni.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s v\u00e9g\u00fcl l\u00e1tunk egy gyermeket, akit szint\u00e9n eltapos a sz\u00f6rnyeteg. Ez a gyermek a mi Esszenci\u00e1nkat, az elveszett \u00e1rtatlans\u00e1gunkat jelk\u00e9pezi, ez\u00e9rt ezen gyermek mell\u00e9 a latin <strong><em>INNOCENTIA<\/em><\/strong> sz\u00f3 t\u00e1rsul, amely az \u00e1rtatlans\u00e1g fent eml\u00edtett er\u00e9ny\u00e9re utal. \u00cdgy h\u00e1t, kedves bar\u00e1taim, lelkileg \u00e9s szellemileg torzak vagyunk, \u00e9s ebb\u0151l a nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e1llapotb\u00f3l csak <strong>Tudatunk m\u00e9lyrehat\u00f3 forradalm\u00e1val <\/strong>tudunk kil\u00e9pni, ahogyan azt a kort\u00e1rs samaeli Gnoszticizmus hangs\u00falyozza nek\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n<p>B\u00e1rmilyen hihetetlennek is t\u0171nik sz\u00e1munkra, azt kell mondanunk, hogy a bels\u0151 vil\u00e1gokban, pontosabban a term\u00e9szet infradimenzi\u00f3iban \u2013 <strong>a vall\u00e1sok<\/strong> <strong><em>avernusz\u00e1ban, poklaiban, tartarusz\u00e1ban vagy az avicsiban <\/em><\/strong>\u2013 megtal\u00e1lhat\u00f3k az elveszett lelkek, amelyek ezen \u00e1llatias jelleg\u0171 sz\u00f6rny\u0171 torzul\u00e1saikkal invol\u00faci\u00f3ban vannak.<\/p>\n\n\n\n<p>Alul, imm\u00e1r a metszeten k\u00edv\u00fcl ezt a latin kifejez\u00e9st tal\u00e1ljuk:<\/p>\n\n\n\n<pre class=\"wp-block-preformatted\">\u00abObfirmatvs vbi stvdia in contraria menteis error agit monstrvm hoc exitiale parit\u00bb.<\/pre>\n\n\n\n<p>Ford\u00edt\u00e1s: <strong>\u201eAmikor a meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt hiba ellens\u00e9ges er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekre k\u00e9szteti az elm\u00e9ket, \u00e1ll\u00edtsd meg ezt a v\u00e9gzetes sz\u00f6rnyeteget&#8221;.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Hozz\u00e1adok n\u00e9h\u00e1ny utols\u00f3 mondatot, hogy elgondolkodhassatok rajta:<\/p>\n\n\n\n<p><strong>\u201e<em>Az emberek nem el\u00e9g \u00f3vatosak ahhoz, hogy meg\u00f3vj\u00e1k magukat att\u00f3l, amit el kellene ker\u00fclni\u00fck.\u201d<\/em><\/strong><br>Horaciusz<\/p>\n\n\n\n<p><strong>\u201e<em>Az \u00f3vatlans\u00e1g mindig megel\u0151zi a szerencs\u00e9tlens\u00e9get.\u201d<\/em><\/strong><br>Appianosz<\/p>\n\n\n\n<p><strong>\u201e<em>Minden gyermek, amikor megsz\u00fcletik, azt az \u00fczenetet hozza nek\u00fcnk, hogy Isten nem vesz\u00edtette el a rem\u00e9nyt az emberekben.\u201d<\/em><\/strong><br>Rabindran\u00e1th Tagore<\/p>\n\n\n\n<p><strong>\u201e<em>Semmi sem olyan sz\u00f6rny\u0171, mint az \u00e1rtatlans\u00e1g elveszt\u00e9s\u00e9nek szerencs\u00e9tlens\u00e9ge.\u201d<\/em><\/strong><br>Chateaubriand<\/p>\n\n\n\n<p><strong>\u201e<em>A boldogs\u00e1g nagy titka az \u00e1rtatlans\u00e1g.\u201d<\/em><\/strong><br>Phocylid\u00e9sz<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\">DEI GRATIA.<br>\u2500&#8221;Isten kegyelm\u00e9b\u0151l&#8221;\u2500.<\/p>\n\n\n\n<p>KWEN KHAN KHU<del><\/del><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Para estudiar este magn\u00edfico grabado, antes que nada hemos de decir que fue creado entre los a\u00f1os 1575-1618 y se halla en el Rijksmuseum, ubicado en la ciudad de Amsterdam \u2500Holanda\u2500.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":24446,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[434,481,473],"tags":[497,498,499],"contenido":[372],"fuente":[],"pilar":[54,55],"fase":[],"conferencia":[],"read_online":[],"author_tax":[396],"class_list":["post-25131","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-pszichologia-hu","category-egyetemes-szimbolumok","category-uzenetei-nt-kwen-khan-khu","tag-mensajes-del-v-m-kwen-khan-khu-hu","tag-arte-hu","tag-simbolos-universales-hu","contenido-cikkek","pilar-filosofia","pilar-arte","author_tax-nt-kwen-khan-khu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25131","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=25131"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25131\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":25133,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25131\/revisions\/25133"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/24446"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=25131"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=25131"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=25131"},{"taxonomy":"contenido","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/contenido?post=25131"},{"taxonomy":"fuente","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fuente?post=25131"},{"taxonomy":"pilar","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pilar?post=25131"},{"taxonomy":"fase","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fase?post=25131"},{"taxonomy":"conferencia","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/conferencia?post=25131"},{"taxonomy":"read_online","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/read_online?post=25131"},{"taxonomy":"author_tax","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/author_tax?post=25131"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}