{"id":14626,"date":"2019-07-18T10:40:03","date_gmt":"2019-07-18T10:40:03","guid":{"rendered":"https:\/\/vopus.org\/v-m-samael-aun-weor-padre-de-la-antropologia-gnostica\/"},"modified":"2021-08-02T22:51:37","modified_gmt":"2021-08-02T20:51:37","slug":"nt-samael-aun-weor-mester-a-gnosztikus-antropologia-atyja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/vopus.org\/hu\/nt-samael-aun-weor-mester-a-gnosztikus-antropologia-atyja\/","title":{"rendered":"Nt. Samael Aun Weor Mester \u2013 a Gnosztikus Antropol\u00f3gia Atyja"},"content":{"rendered":"\n<p>A Nt. Samael Aun Weor Mester, kort\u00e1rs antropol\u00f3gus \u00e9s szociol\u00f3gus, egy sz\u00fcletett kutat\u00f3. Teljes \u00e9let\u00e9t azon nagy igazs\u00e1gok elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelte, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3k hagytak az emberis\u00e9gre, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1kban: filoz\u00f3fia, vall\u00e1s, m\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny.<\/p>\n\n\n\n<p>Fizikailag 1916 m\u00e1rcius 6.-\u00e1n sz\u00fcletett Bogota v\u00e1ros\u00e1ban, Kolumbi\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1r l\u00e9t\u00e9nek els\u0151 h\u00f3napjait\u00f3l kezdve hatalmas szellemi k\u00e9rd\u00e9sek fesz\u00fcltek benne. A n\u00e9p hivatalos vall\u00e1s\u00e1ban nevelkedve becs\u00fclt \u00e9s tisztelt mindenf\u00e9le misztikumot.<\/p>\n\n\n\n<p>Kilenc \u00e9vesen egy olyan vall\u00e1shoz tartozott, amely a Szent\u00edr\u00e1s \u00e9s a latin tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtette. M\u00e1r kiskor\u00e1ban elhagyta otthon\u00e1t, hogy az \u00e9let \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pjen \u00e9s kutatni kezdje a titkos utat.<\/p>\n\n\n\n<p>Tizenk\u00e9t \u00e9vesen tanulm\u00e1nyozta \u00e9s kutatta a spiritualizmus ter\u00fclet\u00e9t, sz\u00e1mtalan metafizikai k\u00f6nyvet tanulm\u00e1nyozott, amelyekkel szenved\u00e9lyesen nagyszer\u0171 eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el. M\u00e1r nagyon fiatalon a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeire utazott an\u00e9lk\u00fcl, hogy elvesz\u00edtette volna \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a sokf\u00e9le filoz\u00f3fiai, metafizikai, pszichol\u00f3giai \u00e9s tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9s ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n<p>Tizenhat \u00e9ves kor\u00e1ra v\u00e9gtelen \u00e1h\u00edtattal tanulm\u00e1nyozta v\u00e9gig a szellem probl\u00e9m\u00e1it a modern tudom\u00e1ny t\u00fckr\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n<p>A j\u00f3 modorban j\u00e1rtasan \u00e9s gyakorlatlanul a nyilv\u00e1nos sz\u00f3noklatban, tizenh\u00e9t \u00e9vesen a Teoz\u00f3fia T\u00e1rsas\u00e1gban tartott el\u0151ad\u00e1sokat. K\u00e9s\u0151bb a raha-j\u00f3ga, a bakty-j\u00f3ga, a karma-j\u00f3ga, a jnana- j\u00f3ga stb. gyakorl\u00e1s\u00e1nak szentelte mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>Tizennyolc \u00e9ves kamaszk\u00e9nt l\u00e9pett be az antik R\u00f3zsakeresztes iskol\u00e1ba, amely tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 szervezetet Dr. Krumm Heller (a Nt. Huiracocha Mester) alap\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n<p>Megannyi elm\u00e9lettel telve csup\u00e1n a r\u00e9gi \u00fatj\u00e1ra, a \u201eK\u00e9spenge \u00e9l\u00e9nek \u00fatj\u00e1ra\u201d v\u00e1gyott r\u00e1tal\u00e1lni. Tizenkilenc \u00e9vesen \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy felcser\u00e9li az elm\u00e9letet a gyakorlatra, tapasztal\u00e1sra \u00e9s harmadszorra pedig arra, amit Keleten \u201emegvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 \u00fcress\u00e9gk\u00e9nt\u201d ismernek. Ez ut\u00f3bbi egy felejthetetlen \u00e9lm\u00e9nyt hagyott a pszich\u00e9j\u00e9ben \u00e9s a lelk\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n<p>Huszonnyolc \u00e9vesen h\u00e1zasodott \u00f6ssze feles\u00e9g\u00e9vel, akit Samael kedvesen &#8222;negrita&#8221;-nak nevezett.<\/p>\n\n\n\n<p>1958-ban el\u00e9rte h\u00e1rom fontos spiritu\u00e1lis mozgalom egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, amelyek az AGLA (Acci\u00f3n Gn\u00f3stica Libertadora de Amerindia &#8211; Amerindiai Felszabad\u00edt\u00f3 Gnosztikus Mozgalom) n\u00e9ven v\u00e1ltak ismertt\u00e9.<\/p>\n\n\n\n<p>33 \u00e9vesen b\u00edzt\u00e1k meg a Gn\u00f3zis nyilv\u00e1nos terjeszt\u00e9s\u00e9nek az \u00f3ri\u00e1si terv\u00e9vel. Ezut\u00e1n a sors \u00e9szakra vezette az \u00fatj\u00e1t olyan orsz\u00e1gokon \u00e1t, mint Panama, Costa Rica, El Salvador stb., v\u00e9g\u00fcl pedig meg\u00e1llapodva Mexik\u00f3v\u00e1rosban. Ott teljesen forradalmas\u00edtva a tan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszereit, megalap\u00edtja a nagy Nemzetk\u00f6zi Gnosztikus Mozgalom sz\u00e9khely\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>A Nt. Samael Aun Weor Mester 1977 december 24-\u00e9n, 60 \u00e9vesen dezinkarn\u00e1l\u00f3dott. L\u00e1togassa meg a <strong><a href=\"https:\/\/samael.org\/hu\/\">Samael.org<\/a> <\/strong>weboldalt a b\u0151vebb \u00e9letrajz\u00e9rt, amelyet az \u0151 h\u0171s\u00e9ges tan\u00edtv\u00e1ny, a <strong><a href=\"https:\/\/vopus.org\/hu\/oscar-uzcategui-kwen-khan-khu\/\"><strong>Nt. Kwen Khan Khu Mester<\/strong><\/a><\/strong> \u00edrt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Nt. Samael Aun Weor Mester, kort\u00e1rs antropol\u00f3gus \u00e9s szociol\u00f3gus, egy sz\u00fcletett kutat\u00f3. Teljes \u00e9let\u00e9t azon nagy igazs\u00e1gok elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9nek szentelte, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3k hagytak az emberis\u00e9gre, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1kban: filoz\u00f3fia, vall\u00e1s, m\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny. Fizikailag 1916 m\u00e1rcius 6.-\u00e1n sz\u00fcletett Bogota v\u00e1ros\u00e1ban, Kolumbi\u00e1ban. M\u00e1r l\u00e9t\u00e9nek els\u0151 h\u00f3napjait\u00f3l kezdve hatalmas szellemi k\u00e9rd\u00e9sek fesz\u00fcltek benne. A n\u00e9p hivatalos [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":14627,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[408],"tags":[],"contenido":[372],"fuente":[50],"pilar":[],"fase":[],"conferencia":[],"read_online":[],"author_tax":[402],"class_list":["post-14626","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-eletrajzok","contenido-cikkek","fuente-editorial","author_tax-vopus-szerkeszto"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14626","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14626"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14626\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14627"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14626"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14626"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14626"},{"taxonomy":"contenido","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/contenido?post=14626"},{"taxonomy":"fuente","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fuente?post=14626"},{"taxonomy":"pilar","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pilar?post=14626"},{"taxonomy":"fase","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/fase?post=14626"},{"taxonomy":"conferencia","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/conferencia?post=14626"},{"taxonomy":"read_online","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/read_online?post=14626"},{"taxonomy":"author_tax","embeddable":true,"href":"https:\/\/vopus.org\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/author_tax?post=14626"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}